Lábjegyzetek az 1Móz első részeihez: (4) Uralkodjatok! (1Móz 1,28b)

Isten ünnepélyes öndöntéssel határozza el, hogy embert alkot (נַעֲשֶׂה, cohortativus) a saját képére és hasonlóságára, aki uralkodni fog (וְיִרְדּוּ, 1,26 imperfectum) az állatokon (s itt természetesen nem beszél a szaporodásról és sokasodásról). A teremtés után, az 1,28b-ben ez parancsként hangzik (וְכִבְשֻׁהָ וּרְדוּ, imperativus). A két igének a jelentése egybeesik: A רדה = letaposni, mint kádban a szőlőt (Jóel 4,13) és a כבשׁ = lábbal taposni, leigázni. Mindkét kifejezés a királyideológiában is megjelenik, s az ellenség leigázására vonatkozik. (1Kir 5,4 Zsolt 110,2). Nehéz megérteni, hogy miért beszél a szerző ilyen erőszakos cselekvésről, mert nyilván nem az igába fogásról van szó, s arról sem, hogy az embernek eredményesen kell védekeznie a ragadozók ellen. Hogy ez az erőteljes uralkodás kapcsolatban lenne az istenképűséggel, arra nézve nem bizonyíték a 27. vers közelsége. A P számára adódnék az 1,16–18-ből a משׁל (uralkodik) ige [1] és a מֶמְשָׁלָה (uralkodás) névszó, ami a napra és a holdra vonatkozott, mert ennek a szónap változatos jelentései között van a felvigyázás, mindenképpen valamilyen szolgálat. Ennek a kifejezésnek az értelmében a zsoltáros arról tesz bizonyságot, hogy Isten úrrá tette (משׁל hif’il, 8,7) az embert keze alkotásán, mindent lába alá vetett.

A szöveg teológiai tovább gondolása mentén megengedhető két összefoglaló megállapítás:

1. Az ember csak addig ura a természetnek, ameddig Istennek engedelmes gyermeke. Máskülönben megtörténhet az, hogy vagy eltiporja az Úr által teremtett természetet, vagy kihasználatlanul hagyja azt, amit megművelésre kapott tőle.

2. A P-nek ebből a megfogalmazásából, a teremtés rendjének ilyen bemutatásából világossá válik az ember eredete (Isten teremtette), lénye (férfivé és nővé teremtette) és rendeltetése (azért, hogy szaporodjék, sokasodjék) [2]

-------------------------
[1] Ilyen felügyelő volt Ábrahám öreg szolgája (1Móz 24,2). Lásd még József felügyelői szolgálatát Egyiptomban (1Móz 45,8.26).
[2] A munkáról és őrizetről a J beszél. Lásd lentebb, a Megbízott fejezetnél.