A 23. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia eredményei

Pénteken, október 23.-án került sor a 23. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia teológiai szekciójának ülésére. Az őszi online, Zoom térben megszervezett ETDK teológiai szekciójába 6 hallgató jelentkezett, az alábbi előadásokkal:


Pénteken, október 23.-án került sor a 23. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia teológiai szekciójának ülésére. Az őszi online, Zoom térben megszervezett ETDK teológiai szekciójába 6 hallgató jelentkezett, az alábbi előadásokkal:

  • Biró István (KPTI): Az egyháztörténet oktatása a kolozsvári teológiai fakultáson 1895 és 1948 között (témavezető tanár: Dr. Kolumbán Vilmos József)
  • Demeter Henrietta (KPTI): Narratív prédikáció és a bibliai történetek (témavezető tanár: Dr. Kiss Jenő)
  • Nagy Norbert (KPTI): A hit hallásból van - A prédikáció kommunikációjának kérdése, avagy hogyan közvetítsük hatásosabban az isteni beszédet (témavezető tanár: Dr. Koppándi Botond Péter)
  • Sfet Ingrid (BBTE): Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? (témavezető tanár: Dr. Püsök Sarolta)
  • Tinca Richard (BBTE): Fraternitás a szenvedésben: Márton Áron és Alexandru Todea kapcsolata (témavezető tanár: Dr. András Szabolcs)
  • Vass Lehel (KPTI): A Gen 46:8-27 szöveg- és redakciótörténete (témavezető tanár: Dr. Balogh Csaba)

A zsűri tagjai:

  • Dr. Németh Áron (Debreceni Református Hittudományi Egyetem)
  • Dr. Papp György (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet)
  • Dr. Rád András László (Babeș-Bolyai Tudományegyetem)
  • Drs. Tóth Krisztián (Babeș-Bolyai Tudományegyetem)

A szakdolgozatok bemutatására a hallgatók 20 percet kaptak. A bemutatót kérdések és vita követték. Az eredményhirdetésre vasárnap, október 25.-én került sor. A zsűri értékelése szerint a diákkonferencia végeredménye a következőképpen alakult:

  • I. díj: Vass Lehel
  • II. díj: Biró István
  • III. díj: Nagy Norbert
  • Dicséret: Demeter Henrietta

A TDK tavaszi időszakában megrendezett versenyen (május 23.) dicséretet szerzett Földvári Debora teológiai hallgató:

  • Földvári Debora: A nők gyülekezeti szolgálata az Újszövetség korában (témavezető tanár: Dr. Adorjáni Zoltán)

----------

A helyezést elért szakdolgozatok összefoglalói

Vass Lehel – A Gen 46:8-27 szöveg- és redakciótörténete
A Gen 46:8-27 azon személyek névsorát tartalmazza, akik a kánaáni éhínség idején Jákóbbal együtt mentek le Egyiptom földjére. Az említett szövegrész viszont néhány olyan jellegzetességgel bír, amely további vizsgálatra ösztönöz. Ilyenek az értelmetlennek tűnő ismétlések, a szövegen belüli feszültségek és a Genezis könyvének más igeverseivel ellentmondásban levő adatok is, amelyek alapján joggal következtethetünk arra, hogy a szóban forgó perikópa szövege, az idők során jelentős változásokon ment keresztül. Ebben a dolgozatban, amely a fenti szempontok alapján a Gen 46:8-27-et először teszi kimerítő vizsgálat tárgyává, a perikópa szöveg- és redakciótörténetének járunk utána. Ebből a szempontból előbb áttekintjük az ókori forrásokat és bibliai szövegtanúkat, beleértve a Gen 46:8b-27 Septuaginta fordításának harmonizáló törekvéseit is. Az adott igeszakasz szöveg- és redakciótörténetét felvázoló fejezetekben, a végleges, kanonikus szövegből kiindulva, időben visszafele haladva teszünk kísérletet a lehetséges szövegrétegek leválasztására, illetve a felhasznált források rekonstruálására.

Bíró István – Az egyháztörténet oktatása a kolozsvári teológiai fakultáson 1895 és 1948 között
Az egyház-história úgy kezelendő, hogy életet adjon és életet ébresszen. Ezekkel a szavakkal mutatta be az egyháztörténet-oktatást Kenessey Béla, a kolozsvári református teológiai fakultás igazgatója, későbbi református püspök 1896. október 1-én a tanévnyitó beszédében. Eme dolgozat is erre a megállapításra épít. Célja az, hogy feltárja és bemutassa az egyháztörténet-oktatás történetét a fakultás alapításától a második világháború utáni változásokig. A dolgozat négy korszakot ölel át, amelyeket ebben az időszakban oktató egyháztörténészek működési idejéhez szabtunk. A dolgozat ezt a négy korszakot mutatja be, illetve pontos kimutatást közöl az ebben a jelzett időszakban oktatott egyháztörténeti tárgyak tananyagáról, óraszámairól. Mindezt olyan történelmi keretbe ágyazva, amely áttekinti a tanárok itteni munkásságát és az egyházi, társadalmi, történelmi változásokat. A dolgozat kitér továbbá az ebben a korszakban készült egyháztörténeti pályamunkákra is, valamint egy egyfajta hidat épít a monarchiabeli fakultás megalakulásától az 1948-as változásokig a tanárokon, diákokon, tantárgyakon keresztül.

Nagy Norbert – A hit hallásból van - A prédikáció kommunikációjának kérdése, avagy hogyan közvetítsük hatásosabban az isteni beszédet
A posztmodern dimenzióban keresi a felismerést, majd az ott megtapasztaltakat igyekszik minél tisztábban közvetíteni a gyülekezetének. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy napjainkban hogyan képes a prédikáció úgy megújulni, hogy elérje célját és hatással legyen az emberek életére. Mindezt úgy, hogy lehetőleg egyáltalán ne sérüljön a transzcendencia üzenete, azaz Isten beszéde. Dolgozatom célja megkeresni a választ arra, hogy milyen üzenet lenne a legalkalmasabb a posztmodern ember számára, valamint, hogy HOGYAN közvetítsük minél hatásosabban az isteni beszédet. Azt kutatom, hogy milyen lehetőségei vannak a lelkésznek, ebben a technikailag fejlett világban szocializálódott emberhez szólni, olyan újszerű kommunikációs stratégiák által, amelyek a prédikáció alapvető működtető mechanizmusává kellene váljanak.

Demeter Henrietta – Narratív prédikáció és a bibliai történetek
A prédikálás művészete a mindenkori teológusok kihívása. Isten Lelke vezérli a lelkipásztorokat a szolgálat végzésében, de annak az időtálló és a jelen kor generálta nehézségeivel szakmai szempontjából is vitathatatlanul szembe kell nézni. A szöveg hermeneutikai tulajdonságain keresztül, illetve a 21. század embere által támasztott elvárásokat figyelembe véve, megmutatkozik a paradigmaváltás szükségessége. Ezen szempontok tárgyalása után, a dolgozatom középpontjában a narratív prédikálást, mint az újítás kieszközlésének egyik alternatíváját állítottam. Bemutatom a módszer kialakulását, lényegi koncepcióját, annak reform jellegű hatásait. A prédikáció elbeszélésszerűsége alapjaiban változtatja meg annak struktúráját és a passzív hallgatói pozícióból kimozdítva, egy cselekmény részeseként határozza meg a gyülekezetet. Tárgyalásra kerülnek továbbá a bibliai történetek műfaji sajátosságai, azoknak narratív jellege. Igyekszek rámutatni a narratív prédikálás és a Szentírás elbeszéléseiben rejlő műfaji analógiára, illetve az ez által meghatározott textus követelményeire, amelyet a megfelelő prédikáció típus megtalálása iránt támaszt.

----------

A hallgatóknak gratulálunk az eredményes munkáért, amely reménység szerint ösztönzően hat majd a jövendőbeli tudományos pályafutásukra is! Köszönjük a témavezető tanárok támogatását

Az esemény KPTI-re vonatkozó részének megszervezésért és a konferencia moderálásáért Bíró Beatrix teológiai hallgatót illesse köszönet.