Magyar művelődéstörténet

A hallgatók átfogó képet kapnak a magyar kultúra történetileg változó fogalmairól, az egyes korszakok kulturális megvalósításairól, összefüggéseiben látják a történeti, kultúrtörténeti korszakok eltérő jellegű tárgyi és szellemi kultúráját.

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

Kultúrtörténeti ismeretek elsajátítása, rendszerezésének képessége, korszakokra jellemző sajátosságok, összefüggések keresése a különböző korszakok megvalósításai között.

Általános kompetenciák

Az egyes korszakora jellemző tárgyi- és kulturális megvalósítások hierarchizálásának képessége, az egymás mellett élő kultúrák értékeinek elfogadása és egyenlő szinten való kezelése.

Óraszerkezet

  1. Szervezési kérdések, értékelés módja

  2. Az eredet-kérdés, az anyanyelv. Az előtörténettől a honfoglalásig

    Olvasmány:

    • Kósa László: Magyar művelődéstörténet, 11-38 (28)
  3. A középkor értelmezése, tagolása, szakaszai – historiográfiai áttekintés. A középkori társadalom alapintézményei

    Olvasmány:

    • Kósa László: Magyar művelődéstörténet, 54-133 (80)
  4. A reneszánsz és a humanizmus társadalmi háttere, szerepváltozásai. Mátyás király udvara.

    Olvasmány:

    • Kósa László: Magyar művelődéstörténet, 136-201 (66)
  5. A XVI-XVII. század magyar alternatívái; az ország három kulturális régiója. Barokk főúri kultúra

    Olvasmány:

    • Kósa László: Magyar művelődéstörténet, 204-256 (53)
  6. A reformáció és a katolikus megújulás

    Olvasmány:

    • Gaal György: A protestantizmus szerepe a magyar művelődés történetében, 10-32 (23)
  7. A felekezeti iskolarendszerek "hitvitája"

    Olvasmány:

    • Kósa László: Magyar művelődéstörténet, 215-256 (42)
  8. Erdély művelődése a kora újkorban

    Olvasmány:

    • Horváth János: A reformáció jegyében, 5-22 (18)
  9. Jozefinizmus, oktatási reformok, folyóiratok

    Olvasmány:

    • Kósa László: Magyar művelődéstörténet, 258-329 (72)
  10. A reformkor és intézményei. A polgári társadalom kialakulása, a kulturális élet különböző formái

    Olvasmány:

    • Kósa László: Magyar művelődéstörténet, 332-396 (65)
  11. Széchenyi István művelődéstörténeti szerepe

    Olvasmány:

    • Kósa László: Magyar művelődéstörténet, 263-319 (57)
  12. A Millennium mint művelődéstörténeti határpont

    Olvasmány:

    • Kósa László: Magyar művelődéstörténet, 359-396 (38)
  13. A Rákosi- és a Kádár-korszak művelődéspolitikája

    Olvasmány:

    • Kósa László: Magyar művelődéstörténet, 398-459 (62)
  14. Romániai magyar művelődési programok, transzilvanzimus

Időbeosztás

Heti oktatási idő

  • 2 óra/hét (Kurzus: 2 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)
  • 28 óra/szemeszter (Kurzus: 28 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)

Szorgalmi idő

  • A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő: 30 óra/szemeszter.
  • További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen: 10 óra/szemeszter.
  • Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítéséhez szükséges idő: 30 óra/szemeszter.
  • Személyre szabott konzultáció: 5 óra/szemeszter.
  • Szorgalmi idő összesen: 75 óra/szemeszter.
  • Összesen: 103 óra/szemeszter.

Vizsgáztatás

Az óralátogatást és a vizsgajogot illetően a hallgatók a következő feltételeknek kell megfeleljenek: 2-nél kevesebb hiányzás a szemináriumokról, az elvállalt szemináriumi vitakezdeményező beszélgetés megtartása (előzetes konzultáció kötelező), a szemináriumi dolgozat benyújtása a legutolsó szemináriumi találkozáson.