Egyetemes egyháztörténet I
Ez a korszak a keresztyén egyház kialakulásától a negyedik egyetemes zsinat lezárásáig követi figyelemmel az egyház történetét. A tárgy célja bemutatni azokat az eseményeket, amelyek következtében kikristályosodik az egyház tanítása és szervezeti egysége. Ugyanakkor bemutatjuk a keresztyénüldözések korát is, kitérve azokra a jellemzőkre, amelyek révén az egyháznak sikerült megmaradni az ellenséges környezetben.
Kompetenciák
Ismeret
A hallgató a tárgy elvégzése után:
– Ismeri a keresztyén egyház kialakulásának folyamatát pünkösdtől a kalcedoni zsinatig.
– Ismeri az ősegyházi eretnekségeket, azok teológiai tartalmát és az egyház reakcióját.
– Ismeri az apostoli atyák és egyházatyák irodalmát, gondolkodásuk jellegzetességeit és szerepüket a keresztyén teológia rendszeresítésében.
– Ismeri a hitvallási formulák és a bibliai kánon kialakulásának folyamatát, kulcsdokumentumait (Apostoli Hitvallás, Niceai–Konstantinápolyi Hitvallás).
– Ismeri az első négy egyetemes zsinat hátterét, lefolyását, döntéseit és dogmatörténeti jelentőségét.
Képességek
A hallgató a tárgy elvégzése után képes:
– Helyesen értelmezni és összefüggésrendszerbe helyezni az ősegyház életének fontosabb eseményeit, felismerni az egyháztörténeti folyamatok belső logikáját és összefüggéseit.
– Különbséget tenni az óegyházban felmerülő orthodox és heterodox gondolatok között és azokat összehasonlítani modern teológiai irányzatokkal és jelenségekkel.
– Elemezni és értelmezni elsődleges forrásokat a történeti kontextus figyelembevételével.
– Szakirodalmi munkákat kritikusan olvasni.
– Összefoglalni egy-egy egyháztörténeti témakört, a forrásokra és szakirodalomra alapozva érveket felsorakoztatni és álláspontot kifejteni.
Felelősségvállalás és autonómia
A hallgató a tárgy elvégzése után:
– Kritikusan és önállóan gondolkodik az óegyházi történeti folyamatok értékelésekor, elkerülve az anakronisztikus ítéletalkotást.
– Teológiai látásmódjába beépíti az óegyház idején kialakult dogmatikai alaptételeket, ismerve azok tartalmát.
– Felelősen alkalmazza az egyháztörténeti ismereteket liturgikus és igehirdetési kontextusokban: képes a korai egyháztörténet eseményeit prédikációban és gyülekezeti oktatásban hasznosítani.
– Tudatosan viszonyul az ősegyházban kialakult dogmákhoz, és az egyháztörténeti tanulságokat a mai egyházi és teológiai élet kihívásaihoz kapcsolja.
Óraszerkezet
-
Bevezetés
-
Az ősegyház
-
Az egyház és a Római Birodalom
-
Eretnekség a korai egyházban
-
Az apostoli atyák
-
Az egyházatyák
-
Hitvallás és kánon
-
Kultusz és egyházszervezet
-
Nagy Konstantin és kora
-
A niceai zsinat
-
A konstantinápolyi zsinat
-
Az efézusi zsinat
-
A kalcedoni zsinat
-
Összegzés, kitekintés
Időbeosztás
Heti oktatási idő
- 2 óra/hét (Kurzus: 2 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)
- 28 óra/szemeszter (Kurzus: 28 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)
Szorgalmi idő
- A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő: 40 óra/szemeszter.
- További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen: 5 óra/szemeszter.
- Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítéséhez szükséges idő: 0 óra/szemeszter.
- Személyre szabott konzultáció: 2 óra/szemeszter.
- Szorgalmi idő összesen: 47 óra/szemeszter.
- Összesen: 75 óra/szemeszter.
Vizsgáztatás
A hallgató szóbeli vizsga formájában ad számot a félév során elsajátított ismereteiről és képességeiről. A vizsgáztatás szempontjai:
A hallgató koherensen és időrendben el tudja helyezni az egyház kialakulásának főbb állomásait pünkösdtől a kalcedoni zsinatig. Képes felvázolni az események belső logikáját és összefüggéseit.
Képes különbséget tenni az orthodox és heterodox álláspontok között.
Ismeri az apostoli atyák és egyházatyák műveit és képes elhelyezni azokat a protestáns teológia kontextusába.
Meg tudja fogalmazni, hogyan hasznosíthatók a korai egyháztörténet eseményei igehirdetési vagy gyülekezeti oktatási kontextusban.