Bethlen Gábor terem
A felvilágosodás jegyeit magán hordozó, annak racionalizmusából kifejlődő liberális teológia meghatározta a 19. századi erdélyi református egyház gondolkodásmódját. Ennek az irányzatnak egyik fő jellemzője volt a hitvallások, illetve dogmatikai tételek megkérdőjelezése, végső soron pedig azoknak kiszorítása az egyházi életből. Noha számos erdélyi liberális teológus erőteljesen hangsúlyozta a dogmatikai tantételek elavúltságát, ennek ellenére az erdélyi református egyház nem számolt le velük teljesen, csupán átértelmezte azokat. Jelen tanulmány igyekszik nagy vonalakban bemutatni a 19.
1848 március 15-én kirobbant polgári forradalom és szabadságharc alapjaiban befolyásolta az egyházi életet. A vasárnapi Istentiszteletek egyben a polgári eszmékre történő átalakulás eszméinek a proklamációi is voltak. Sok gyülekezetben buzdító bszédekké váltak. A vallásügyi miniszter által kért együttműködés állam és egyház között megvalósult. A szószék információs térré alakult. A húsvéti legációra már nem mehettek el a legátusok. A sátoros ünnepek ugyanakkor az erdélyi utolsó rendi országgyűlésre való felkészülés jegyében zajlottak.
Előadásomban a Teleki család egyházformáló és építő szerepének a bemutatására törekszem a hagymásláposi és kővárhosszúfalusi egyházközségek életének 18. és 19. századi elemzése során. Előadásomban kiemelem Teleki Mihály (1700-1745) és fia Teleki Mihály (1731-1761), Teleki Miksa (1813-1872), valamint testvére Teleki Emma patrónusi szerepét.
A Calvin J. Teológiai Akadémia, amely jelenleg a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház lelkésztovábbképző és tudományművelő intézete, 1994 és 2004 között a felvidéki reformátusság lelkészképző intézeteként működött. Ennek az időszaknak vázlatos történetével, az intézmény fennmaradásáért vívott küzdelmek bemutatásával foglalkozna előadásom, addig a pontig, amíg az intézmény akkreditált felsőoktatási karrá nem vált, s lett a létrejött magyar egyetem első karává.
Az előadás egy felvidéki református lelkésszel szembeni fegyelmi eljárásról szól, amit a csehszlovák állam kezdeményezett, a köztársasági elnök állítólagos megsértése miatt. A kutatás azonban más tényeket tárt fel, amelyek jól tükrözik az első Csehszlovák Köztársaság és a református egyház viszonyát.
Oldalak
