A Protestáns Teológiai Intézet tanárai által publikált tanulmányok

This study aims to explore if the preaching of the Truth of the Unitarian Church from Transylvania, Romania, under the oppressive times of the Communist regime was ever possible? Relying on personal and historical backgrounds, the article will explore how it was even possible ministering to people when the state was suppressing free speech and was threatening the mere existence of the churches and its clergy.

În acest eseu, îmi propun să conturez doctrina referitoare la întruparea lui Isus Hristos așa cum este reflectată în cele mai semnificative crezuri ale creștinismului. Totuși, pentru a înțelege evoluția acestei doctrine, voi începe prin a prezenta câteva imagini din lumea primelor declarații asemănătoare cu crezul care au apărut în perioada post-biblică.

A Radikális Ortodoxia kortárs teológiai irányzat az angolszász akadémiákon. Legmeghatározóbb alakjának, John Milbanknak egyik programadó írását vizsgálom, melyet ’Posztmodern kritikai augusztinianizmus’ címmel tett közzé. Az írás alcíme: rövid summa negyvenkét válaszban fel nem tett kérdésekre. Az áttekinthetőség kedvéért a szerteágazó három és fél tucatnyi választ négy nagyobb tematikus egységbe tömörítem, a következő beosztással. Az első egységben a teológia új helyzetéről szóló gondolatokat mutatom be (a posztmodern, szubjektum, narratíva, nihilizmus fogalmak mentén).

Rezumând atitudinea terapeuților față de bunăstare, putem constata că această comunitate a ridicat la un nivel atât de înalt valorile spirituale, încât a ignorat absolut tot ce aparține vieții zilnice obișnuite. Ei s-au străduit la înmulțirea bo-găției înțelepciunii (par. 16–17, 20) și a valorilor spirituale. În rândul acestei co-munități meditațiile asupra Sfintelor Scripturi, a cărților sfinte proprii, precum și asupra înțelepciunii dumnezeiești (par. 1, 28–30, 67) sunt absolut primordiale, din care rezultă retragerea din lume și disprețuirea totală a bogăției pământești.

In this paper, I try to summarize the doctrine about the incarnation of Jesus Christ as it appears in the great Creeds of Christianity, but to see the trajectory of its development I will begin my presentation with a couple of snapshots from the world of the earliest Creed-like statements of the post-Biblical era

A szenvedés titok is. Szenved az istenkáromló és az igaz is. Jézus sem fedte fel annak okát, hogy az a jeruzsálemi ember miért született vakon. Azt viszont felfedte és számtalanszor példázta, hogy mit kell tenni a szenvedőkkel. Aki pedig felkarol bármely nyomorúságba esett embert, abban Isten hatalma cselekszik. Ez a mi felkarolásunk ugyanaz az a felkaroló, vigasztaló, testet lelket gyógyító csodatett, amelyet Isten tett és tesz.

Din perspectiva mea, obstacolul care ne împiedică să căutăm din nou ceea ce considerăm a fi corect pentru fiecare dintre noi reprezintă, în realitate, o altă problemă, mai precis, o atitudine greșită față de nedreptățile comise. Această atitudine poate implica negarea, minimalizarea sau amplificarea gravității infracțiunilor, evitarea asumării responsabilităților sau transferul acestora către alții. O astfel de abordare a păcatului este una dintre cele care pot da naștere la situații foarte complexe și descurajatoare în consilierea pastorală (pastorație).

Letölhető ezen a linken: https://repo.proteo.hu/hu/publication/5962

The original profile of YHWH is a much-discussed issue of research, YHWH being defined mostly as either an El-like or a Baal-like deity. Scholars are investigating older texts of the Hebrew Bible that might reflect relevant imagery. The Book of Hosea is a neglected corpus in this discussion. However, the book contains North-Israelite traditions and concepts from the 8th century BCE that preserve and reflect an earlier stage of the YHWH-cult. If the imagery of the book could be traced back to a single, fundamental god-type, that could be a hint at the original character of YHWH.

Ajánlom ezt a munkát azoknak, akiknek a hite keresi a megértést, megértésük a cselekvést, cselekvésük a szeretetet, szeretetük pedig reménységet gyújt, melynek fényénél "megláthatják a láthatatlant" (Zsid 11,27).

This study starts from the current experiential reality of the family, described by sociologist Peter V. Zima as follows: The family, as a victim of society as an alienating structure, becomes itself an alienating structure, which makes it impossible to establish intimate and supportive relationships between family members and the future of the family.

Az abortusz kérdése egyre nagyobb aktualitást és figyelmet nyer napjainkban. Jelen van a nyugati kultúrák hétköznapjaiban – gondoljunk a Pro choice és a Pro life mozgalmakra –, s emellett az abortusz legalizálásának vagy éppen liberalizálásnak kérdését egyre több politikai párt emelte be a maga kampánypontjainak sorába. A média közéleti fórumai gyakran kérik ki mind a közismert személyek, mind a közemberek véleményét az abortusz liberalizálásával vagy szigorításával kapcsolatban.

The purpose of this short paper is to analyse the semantic field of the grammatical structure "δοκέω + εἶναι" which appears to be translated in various and ambiguous ways. Therefore, I invite the reader to a short philological adventure during which we will try to unfold the semantical field of the grammatical structure “οἱ δοκοῦντες στῦλοι εἶναι” used in Gal 2,9, and I try to find an answer to the following question: what does this characterisation exactly mean?

A béna meggyógyításáról szóló márki beszámoló az evangélium második fejezetének az elején több szempontból is figyelemreméltó híradás a Jézus galileai munkásságáról. A szövegegység jó néhány tartalmi elemmel bővül a megelőző részegységekhez képest, amelyek közül a legfeltűnőbb, hogy egy beteg ember egészségének a helyreállítása a Jézus bűnbocsátó hatalmának látványos bizonyítékává válik.

Miután az irányzat alapszemléletét, névértelmezését és néhány sajátos gondolattömbjét egy korábbi tanulmányomban ismertettem , majd egy következőben John Milbank egyik programadó iratának teológiai értelmezését és elhelyezését kíséreltem meg , jelen írásomban e programiratot magát kívánom – minden további értelmezést mellőzve – a magyar olvasó számára elérhetővé tenni.

A betegség és a gyógyítás az ókori Közel-Keleten nemcsak a testet érintő folyamatok, hanem az istenek teremtette és meghatározta egész embert érinti. Minden betegséget egy mennyei lény vált ki, azok kezelése is csak az istenek bevonásával történhet. A betegség így tulajdonképpen nem önmagában probléma, hanem az isteni szférával megbomlott kapcsolat tünete, amely baljós ómenként mutat a beteg sorsára, és figyelmeztet veszélyeztetett helyzetére.

In 1 Corinthians 15:20 and 23, Paul calls Jesus “the first fruits of those who are asleep.” According to John, Jesus died on the Eve of Passover and was resurrected on the third day, which was the day of the Omer ritual, the ritual of the first fruits. There have been many attempts to prove that Paul alludes intentionally to the first fruit implicitly, remembering the chronology of Jesus’s last days.

A könyv előszavának címe Juhász Ferenctől való: Imák, mindig ugyanazok és mégis mindig mások.

"...le a kalappal a tudós szerzők előtt, akik a költő-lángész mondatmuzsikájához mindenben méltó szövegeket alkottak, amikor az Úr imája, a Miatyánk keletkezésének, történeti és irodalomtörténeti kontextusainak, zsidó előzményeinek, teológiai értelmezéseinek, sokfelé elágazó hatástörténetének feltárására és bemutatására vállalkoztak. [...]

E prédikáció mennybemenetel ünnepére készült egy nagyon szokatlan ószövetségi textussal, hiszen Dániel látomását tartalmazza, melyben a négy vadállatot látja feljönni a tengerből. A vadállatok jelképi mivoltát, az Emberfia lényét és feladatkörét vizsgáljuk meg, majd rávilágítunk, milyen lehetőségeink vannak, míg visszavárjuk az Emberfiát.