Septuaginta (LXX)

Papp György (1983, Beszterce/Bethlen), a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adjunktusa, ahol héber és görög nyelvet, valamint óegyházi dogmatörténetet tanít. Kutatási területét a Szentírás különböző nyelvi és történeti, illetve a korai keresztyén dogmatörténet teológiai és írásmagyarázati kérdései határozzák meg.

The conferences aim to form of a group of scholars preparing the Hungarian translation of the Septuagint and publish conference materials on Septuagint-research.

The conferences aim to form of a group of scholars preparing the Hungarian translation of the Septuagint and publish conference materials on Septuagint-research.

A Dávid és Góliát-elbeszélés ókori szövegtanúi között nagy eltérések vannak, ti. a Codex Vaticanus (LXXB) egy jóval rövidebb tudósítást tartalmaz Góliát legyőzéséről. A 12–31; 41; 48b; 50; 55–58 versek hiányoznak a LXXB 17. fejezetéből, melyeket csak a masszoréta szöveg (MSZ) tartalmaz: . Ezzel kapcsolatosan felmerül a kérdés: melyik a régebbi olvasat? Hogyan és miért jön létre ekkora eltérés? A tanulmány ezekre a kérdésekre keresi a választ, és közöl egy új magyarázati lehetőséget.

Az előadás két olyan vitatott szövegrészt vizsgál meg Habakuk könyvében (Hab 1:5 és 2:5), ahol a Septuaginta más korai verziókkal való egyező olvasata egy, a Masszoréta Szövegtől eltérő, annál ősibb variánsra enged következtetni. A konkrét szövegtörténeti eredmény mellett az előadás rávilágít arra is, hogy a hagyományos diakrón szövegkritikai gyakorlattól eltérően, amely egy-egy Masszoréta Szöveghez viszonyított eltérést gyakran atomizáltan, elszigetelten közelít meg, módszertani szempontból elengedhetetlen, hogy ezeket az olvasatokat előbb az eredeti szövegek és irodalmi kontextusok tágabb összefüggésében értelmezzük, mielőtt az egymással való összevetésre sor kerülne.

Pages

Subscribe to Septuaginta (LXX)