“The one who believes in him will not be put to shame”. Reinterpreting Isaiah 28:16 in Romans 9:33 and 1Peter 2:6. This study delves into the meaning of Isaiah 28:16, examining its original context and subsequent interpretation in the New Testament, with a particular emphasis on the stone metaphor. The first part scrutinises text-critical and semantic issues, considering the Masoretic Texts alongside variant non-Masoretic readings. The latter section assesses the incorporation of the Isaianic text within two New Testament excerpts.
Septuaginta (LXX)
The strange pericope of Ex 4:24–26 is discussed in numerous studies, mainly from the perspective of religious history or rhetorical criticism. Building on the results of previous research, this study confirms earlier suggestions that this passage cannot be connected well with its direct context, specifically with the larger call narrative of Ex 3:1–4:18, or with the smaller preceding unit in vv. 20–23. The observations regarding rhetorical and logical problems around Ex 4:19.24–27 are corroborated by independent text-historical arguments, derived mainly from the Old Greek version.
In the past decades, research has raised the idea of a theology of the Septuagint (LXX) on various occasions. Important works were recently published on this topic in the Handbuch zur Septuaginta and the Septuagint and Cognate Studies series. The general theological tendencies of the LXX are identified by scholars in eschatology, messianism, anti-anthropomorphism and angelology. These tend to all be regarded as further developments of the theology of the Hebrew Bible (HB).
Ebben a tanulmányban két olyan vitatott szövegrészt vizsgálok meg Habakuk könyvéből (Habakuk 1,5 és 2,5), ahol a Masszoréta Szövegnél korábbi verziók egy, a masszoréta hagyománynál korábbi szövegvariánsba engednek betekintést. Az elemzésben Habakuk könyvének két legrégebbi tanúját hívom segítségül, a Septuagintát és a qumráni Habakuk pešert (illetve elemzem a hasonló irányba mutató szír Pesittát is). Az elemzésre kerülő szövegrészek esetében nagy valószínűséggel nem kései, hanem korai olvasatokról kell beszélnünk.
Ebben a tanulmányban két olyan vitatott szövegrészt vizsgálok meg Habakuk könyvéből (Habakuk 1,5 és 2,5), ahol a Masszoréta Szövegnél korábbi verziók egy, a masszoréta hagyománynál korábbi szövegvariánsba engednek betekintést. Az elemzésben Habakuk könyvének két legrégebbi tanúját hívom segítségül, a Septuagintát és a qumráni Habakuk pešert (illetve elemzem a hasonló irányba mutató szír Pesittát is). Az elemzésre kerülő szövegrészek esetében nagy valószínűséggel nem kései, hanem korai olvasatokról kell beszélnünk.
2019. december 6-7. között a Gyulafehérvári Papnevelő Intézet és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet közös szervezésében került sor a második Septuaginta Hungarica nevet viselő konferenciára (az első konferencia helyszíne Gyulafehérvár volt, 2017. április 5-7-én). A Septuaginta Hungarica kutatási projekt célkitűzése a görög nyelven írt Ószövetség (Septuaginta) magyar fordításának elkészítése, illetve ehhez kapcsolódó tudományos rendezvények szervezése.
The conferences aim to form of a group of scholars preparing the Hungarian translation of the Septuagint and publish conference materials on Septuagint-research.
The conferences aim to form of a group of scholars preparing the Hungarian translation of the Septuagint and publish conference materials on Septuagint-research.