etika

Cursul are ca scop prezentarea generală a problemelor eticii actuale ale societății noastre și răspunsurile teologiei creștine. După însușirea conceptului, principiului, scopului și a metodelor eticii sociale, studentul se va familiariza cu temele concrete ale socio-eticii contemporane.

Az erőszakhoz való keresztény közelítésünk közös vezérgondolata: miképpen lelhetjük fel az erőszakkal szembeni aktivitáshoz utat nyitó cselekvési irányvonalakat. A „vele szemben” megfogalmazás azonban eleve megkérdőjelezhető. Nem az agresszió ellen kell ugyanis erőinket mozgósítani, hanem a benne rejlő erő átalakításának, az energiák átfordításának, megszelídítésének és elaborációjának módozatait szükséges felismernünk, alkalmaznunk, tanítanunk és általános „harcmodorként” a kultúra részévé tennünk.

Az erőszakhoz való keresztény közelítésünk közös vezérgondolata: miképpen lelhetjük fel az erőszakkal szembeni aktivitáshoz utat nyitó cselekvési irányvonalakat. A „vele szemben” megfogalmazás azonban eleve megkérdőjelezhető. Nem az agresszió ellen kell ugyanis erőinket mozgósítani, hanem a benne rejlő erő átalakításának, az energiák átfordításának, megszelídítésének és elaborációjának módozatait szükséges felismernünk, alkalmaznunk, tanítanunk és általános „harcmodorként” a kultúra részévé tennünk.

Az alapvető etika megelőzi az individuális és szociális etikát, hiszen ez a speciális ágazatokkal ellentétben nem az erkölcsi szabályok rendszerével foglalkozik, hanem az erkölcsi gyakorlat lehetőségi föltételeit kutatja, tisztázza az etikai alapfogalmakat, s kimutatja, hogy a filozófiai etika mikor, hogyan szorul rá az empirikus tudományok eredményeire. A szerző megkísérli rendszerezni a különböző korok gondolkodói, kiváltképpen Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás és Kant alapvető etikára vonatkozó kérdéseit, válaszait.

A kurzus napjaink társadalmának szociáletikai kérdéseire adott keresztény válaszokkal foglakozik. Ennek rendjén előbb ismerteti a társadalometika tárgyát, módszerét és a társadalomról alkotott felfogásokat, majd az egyén és a társadalom kérdéseivel, a szolidaritás és a szubszidiaritás elveivel foglalkozik.

A bonhoefferi és Bonhoeffer utáni etikában a tanítványra a követés, a Krisztus-követés feladata hárul, és ez nem veszélytelen út. Ezt sok erre vállalkozó élet is bizonyítja. A követésként meghatározott tanítványság sem eleve veszélytelen, amint azt maga Bonhoeffer is felismerte. Ez a tanulmány kísérlet az „evilágiság”-ba való visszaemelésre, amelyben erre a kérdésre keresem a választ: mi számít bűnnek manapság, illetve mi a „mainstream” bűnkategória? Vizsgálódásomban elszakadok a bűn tradicionális és modern meghatározásaitól, és elsősorban a posztmodern bűnlátásra összpontosítok.

Gyilkos történelmi korban, a nácizmus éveiben kényszerült a fiatal teológus-lelkipásztor, Dietrich Bonhoeffer arra, hogy alaposan átgondolja: mit is jelenthet ilyenkor keresztyén emberként helyesen cselekedni? 1940-ben kezdi el Etikája különböző fejezeteinek a megírását, amelyen kisebb-nagyobb megszakításokkal az 1943. április 5-én bekövetkezett letartóztatásáig dolgozik, majd a börtönben is születnek ide illő töredékek. Két év múlva, 1945. április 9-én kivégzik.

Pages

Subscribe to etika