Kézikönyv a legújabb generáció, az alphák katechéziséhez, gyakorlati útmutató módszerekkel és példákkal.
istenkép
Pál Ferenc az Istenbe vetett bizalom és a hit kialakulásának folyamatát mutatja be, hogyan lehet elhagyni a torz istenképeket, megtalálni a jókat és közben mély önismeretre találni.
Napjainkban szaporodnak a betegítő, démonikus istenképek és hordozóikat tönkre vagy boldogtalanná teszik, nem engedik találkozni Teremtőjükkel. Könyvelő Isten, Hajcsár Isten, Büntető - Bíró Isten és a démoni Halál Isten szedi áldozatait. Újra jell alkotni a lélekben és a tudatban a képet, hogy helye legyen a valódi, élő, szerető és szabadító, gondviselő és bölcsen igazgató Istenünknek.
Prófétai imádság:
Mennyei Édesatyánk Megváltó Jézus Krisztus által a Szentlélek egyességében. Íme, felgyűlt eléd templomos néped, a te nemzetséged Uram, akit névről és az anyaméh előttről ismersz. Eléd gyűlűnk, hogy hálát adjunk neked, hogy eléd hozzuk életünket, és hogy igazgasd jelenünket és jövendőnket. Imádunk Atyánk ezért a lehetőségért, hogy te mindig hazavársz minket, igéd kosara előkészítve, a kegyelem asztala megterítve, és az üdvösség munkája készen öröktől fogva, mert nálad van kezdőpontja és végcélja a mindenségnek és benne nekünk, kis porszemeknek.
Ebben az időszakban a tanszék az erre jelentkező, a kutatásban részt vevő hallgatókkal együtt azt vizsgálja, hogy a hit, a hitvallásosság és az identitás-identitásfejlődés hogyan határozzák meg kölcsönösen egymást.
Az emlékezetkultúra nyugati kibontakozása nem holmi szellemi fényűzés, hanem törvényszerű válasz a második világháborút követő évtizedek görcsös némaságára. Ennek jelentkezése a magyar szellemi és egyházi élet keretein belül a kommunizmus évtizedeit követően ugyanígy szükségszerű. E két történelmi tapasztalat közös nevezője pedig maga az ember, az “egyedüli példány”, akinek a világosság és sötétség morális egymásnak feszülése éppoly elemi tapasztalata, mint ezek fizikai valósága.
Társadalmi elköteleződését tekintve kifejezetten baloldali gondolkodónk nem átallja Párizs - és híres egyeteme, a Sorbonne - szekularizált, ateista-egzisztencialista légkörében Isten nevét leírni. Mégpedig nem alkalomszerűen, elvétve, periférikusan, valamiféle önfitogtató szellemi dacból, hanem számtalanszor, mégpedig úgy, hogy az Isten-kérdés filozófiájának szerves részévé, sőt megalapozó mozzanatává válik.
Társadalmi elköteleződését tekintve kifejezetten baloldali gondolkodónk nem átallja Párizs - és híres egyeteme, a Sorbonne - szekularizált, ateista-egzisztencialista légkörében Isten nevét leírni. Mégpedig nem alkalomszerűen, elvétve, periférikusan, valamiféle önfitogtató szellemi dacból, hanem számtalanszor, mégpedig úgy, hogy az Isten-kérdés filozófiájának szerves részévé, sőt megalapozó mozzanatává válik.
E tanulmány célja nem az, hogy eldöntse az olvasó helyett a kérdést: milyen típusú isten volt kezdetben JHWH? Hanem hogy a bemutatott argumentumok alapján hozzásegítse az olvasót saját véleménye kialakításához, illetve a bibliográfia segítségével megkönnyítse a további kutatást. Az első fontos felismerés az, hogy az ókori Közel-Keleten és az Ószövetségben is nagyon tág az „isten” fogalma. Minden, amely meghaladja az im-manens szférát, már a mennyeihez tartozik, és istennek tekinthető. A mi istenfogalmunk más logikára épül, és ez megnehezíti vizsgálódásunkat.
Pages
