Old Testament
In Jeremiah 28, there is a dispute between the prophets Jeremiah and Hananiah over the (il)legitimacy of prophecies of salvation concerning Judah and prophecies of judgement regarding Babylon. On the eve of Jerusalem’s fall to the Babylonians, the prophet Jeremiah, who proclaims judgement on Judah at the hands of Babylon, appears to be the true, genuine, canonical voice of God.
In Jeremiah 28, there is a dispute between the prophets Jeremiah and Hananiah over the (il)legitimacy of prophecies of salvation concerning Judah and prophecies of judgement regarding Babylon. On the eve of Jerusalem’s fall to the Babylonians, the prophet Jeremiah, who proclaims judgement on Judah at the hands of Babylon, appears to be the true, genuine, canonical voice of God.
In Jeremiah 28, there is a dispute between the prophets Jeremiah and Hananiah over the (il)legitimacy of prophecies of salvation concerning Judah and prophecies of judgement regarding Babylon. On the eve of Jerusalem’s fall to the Babylonians, the prophet Jeremiah, who proclaims judgement on Judah at the hands of Babylon, appears to be the true, genuine, canonical voice of God.
A kurzus célja az, hogy rávilágítson az Ószövetség néhány jelentősebb tematikájára, amelyek mind ebben a kanonikus gyűjteményben, mind pedig a későbbi judaizmusban és keresztyénségben kiemelt jelentőségűek. Az Ószövetség főbb teológiai irányvonalainak átfogó felvázolása után, a kurzus olyan kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozik, mint a szentség, bűn-büntetés-bűnbocsánat, áldás, nemzeti teológia, univerzalizmus és partikularizmus. A kurzus külön figyelmet szentel annak, hogy ezek az ószövetségi koncepciók hogyan alakítják a későbbi zsidóság hitét, hogyan vannak jelen az Újszövetségben, illetve a keresztyén teológiában.
A kurzus célja kettős: egyrészt áttekinti az ószövetségi prófétai irodalmat (Kései Próféták), másrészt, ezzel párhuzamban röviden felvázolja az ún. kettészakadt királyság korának történetét (Kr.e. 10-6. század).
Ami a prófétai irodalom tárgykörét illeti, a hallgató betekintést nyer az izraeli prófétizmus kialakulásának történetébe, illetve megismerkedik az ún. író-próféták munkásságával. Az egyes prófétai könyvek esetében azok tartalmi, irodalomtörténeti és teológiai vonatkozásait vizsgáljuk meg.
It is argued that the preposition in Prov 1:22b is employed as a dativus commodi, as opposed to earlier assumptions that it is a dativus ethicus. The employment of the preposition in Prov 1:22 as a dativus commodi in a construction with the verb, "to desire," implies an ironic criticism of the negative attitude of the "scoffers" towards Wisdom's call and of their revelling delight in their scoffing.
This work examines the relationship of the speeches of Wisdom to one another and with the rest of Proverbs 1–9. This rapport between the speeches is expounded in the close reading chapters and is also scrutinized from the perspective of their genre definition. In turn, it is suggested that the affinities between the speeches and parental instructions of Proverbs 1–9, point towards viewing the speeches as a component genre, called instruction by Wisdom within the framing genre parental wisdom instruction.
A kurzus célja az Ószövetség prófétai szövegeinek elemzésével kapcsolatos sajátos exegetikai problémák megismerése. A prófétai szövegek gyakran költői formában íródtak. A költői nyelv jellegzetes szókinccsel és más (pl. narratív) szövegektől eltérő sajátosságokkal rendelkezik. A próféciákban általában önálló, kisebb szövegegységekkel van dolgunk. Ezeket az eredetileg önálló irodalmi egységeket egy későbbi szerkesztési folyamat rendjén bizonyos szempontok szerint egymás mellé rendelték úgy, hogy azok egy prófétai "könyvet" hozzanak létre.
A biblika-teológia számomra mindig az exegézis lényeges horizontja volt, de vajon hogyan kell azt szakként tanítani? [...] Én a bibliai bizonyságtételek sokféleségében olyan témára akartam rámutatni, amely a bibliai könyvek gyűjteményén belüli összefüggést világítja meg.
Pages
