Zoltán Adorjáni

Ha az új fordításból olvassuk ezt a próféciát, akárcsak más prófétai beszédek esetében, azonnal a verses forma tűnik szemünkbe. Bár az igerész ítéletet, közeli végveszélyt jelent be, sőt a vége felé prófétaian feddővé is lesz, a bűnök felfedésével és ostorozásával, kifejezésformájában mégis szép. Ezt most könnyű nekünk kimondanunk egy régmúlt időben elhangzott, nyomasztó és bosszantó próféciáról, hiszen az elsősorban nem hozzánk és nem rólunk szól. Nem érint bennünket közvetlenül.

Párok az Ószövetségben – ez a szombat esti igehirdetési sorozatunk címe. Két héttel ezelőtt Adám és Éva idillikusnak indult, de a bűnbeesés miatt megromlott házasságáról szólt az igehirdetés. Mivel is lehetett volna mással kezdeni a sorozatot, ha nem éppen az ő házasságukkal? Ugyanis ez nagyon fontos alapszemléletre hívja fel a figyelmünket: számolnunk kell azzal, hogy házasságunkba nemcsak egymás iránt érzett szerelmünket, szeretetünket és legjobb önmagunkat visszük bele, hanem esendőségünket, bűnös gyarlóságainkat is.

Ez a húsvét utáni 5. vasárnap, amelyen ismét azzal a reménységgel gyűltünk össze istentiszteletre, hogy akárcsak a hajdani tanítványoknak, Urunk közöttünk is megjelenik, Rogate-vasárnap, az imádság vasárnapja az óegyházi perikoparendben. A mára kijelölt igerész ehhez a régi perikoparendhez igazodik. Ugyanis Pál apostol, mielőtt intő buzdító szavakkal fordulna a thesszalonikai gyülekezet tagjaihoz, kimondhatatlanul hálás Istennek azért, hogy Timóteus jó hírt hozott felőlük, és munkatársaival buzgón könyörög azért, hogy meglátogathassa őket.

A terméketlen fügefa megátkozása és kiszáradása Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásának és templomtisztításának történetéhez kapcsolódik – Márk és Máté evangéliumában. Bevonulásának tulajdonképpeni célja – sokat mondóan – a templom volt. Királyként fogadták – az izraeliták között akkoriban elevenen élő próféciák értelmében (Mt 21,5):

„Mondjátok meg Sion leányának:
Íme, királyod jön hozzád,
szelíden és szamáron ülve,
igavonó állat csikóján.”

Testamentul lui Avraam, precum Testamentul lui Iov și Iosif și Aseneth sunt apocrife care au luat naștere în sânul iudaismului egiptean. Există două versiuni grecești ale testamentului, una scurtă și una mai lungă. Existența unei legături directe între ele este imposibil de demonstrat. Acest apocrif încă nu are o traducere maghiară. Așadar țelul primordial al acestui proiect este realizarea unei traduceri pe baza versiunii mai scurte, la care vor fi atașate cele mai necesare notiții explicative, precum și un studiu introductiv.

Pages

Subscribe to Zoltán Adorjáni