At the Introduction to the New Testament II course we present the literary history (author, addressee, where, when and the circumstances in which they were written, the reason for why they were written, the literary unity and their structure) of the gospel according to John, of the Acts of the Apostles and of the early letters of Paul written to the congregation (1,2 Tessalonians, 1,2 Corinthians), their main content, the most representative theological themes and motifs.
Dezső Kállay
At the Introduction to the New Testament I course we present the conditions and the circumstances regarding the formation of the synoptic traditions, we introduce the attendee into the substance of the synoptic problems and their possible solutions.
A keresztyénség felekezeti különbségre való tekintet nélkül egyöntetűen tanítja, hogy felfogása szerint a keresztyén hit és élet elválaszthatatlanul összetartozik. A hit, mint a bűnöst kegyelemből megigazító és gyermekévé fogadó Istenhez való viszonyulás nem csupán az emberi szív belső élménye, mely liturgikus cselekményekben jut kifejezésre, hanem meghatározza a hívő ember egész életvitelét, így az embertárshoz és szűkebb, tágabb környezetéhez való viszonyát.
Nem kis felelősség hárul arra a protestáns lelkészre, aki a bibliai könyvek különböző szakaszait magyarázva, a bennük foglalt tartalmakat úgy kívánja megérteni hallgatóságával, mint Istennek az emberhez intézett megszólító üzenetét. Az exegézis abban segíti őt, hogy felfogja és megértse az akkori szó akkori jelentését, a bibliai és rendszeres teológia, valamint a homiletika pedig abban, hogy a jelentés a Biblia egészének keresztyén értelmezése szerint hatékony formában jusson el a mai hallgatóhoz.
A Biblia az Egyház könyve. Ebből az iratgyűjteményből meríti mindazt az ismeretet, amely feltétlenül szükséges hitének megéléséhez és életvitelének kialakításához. Különösen a protestantizmus hangsúlyozza a Biblia egyedüli tekintélyét a keresztyén hit és élet minden területén. Ezért a Biblia két nagy iratgyűjteményének, az Ó- és Újszövetségnek a tanulmányozása a bennük foglalt üzenet megértése érdekében elsőrendű feladat. Ez azonban lehetetlen az iratok elmélyült, szakszerű, rendszeres és módszeres tanulmányozása nélkül.
A Bevezetés az Újszövetségbe III tantárgy keretében bemutatjuk a Gal, Róm, Fil, Kol, Ef, Pászt levelek irodalomtörténeti kérdéseit (szerző, címzettek, a mű megírásának helye, ideje, körülményei, indítékai, irodalmi egysége és szerkezeti felépítése), főbb tartalmi egységeit, jellegzetes teológiai témáit és motívumait.
A történeti és tárgyi ismeretek birtokában a bevezetéstan felkészíti a hallgatót az újszövetségi exegézis és teológia művelésére.
A Bevezetés az Újszövetségbe II tantárgy keretében bemutatjuk a János szerinti evangélium, az Apostolok cselekedeteiről írott könyv és Pál korai gyülekezeti leveleinek (1,2Tessz; 1,2Kor) irodalomtörténeti kérdéseit (szerző, címzettek, a mű megírásának helye, ideje, körülményei, indítékai, irodalmi egysége és szerkezeti felépítése), főbb tartalmi egységeit, jellegzetes teológiai témáit és motívumait.
A történeti és tárgyi ismeretek birtokában a bevezetéstan felkészíti a hallgatót az újszövetségi exegézis és teológia művelésére.
A Bevezetés az Újszövetségbe a Biblia fiatalabb iratgyűjteményének történeti kérdéseivel foglalkozó teológiai szaktudomány. Vizsgálja az egyes könyvek keletkezésének körülményeit, gyűjteménnyé formálódásuk és áthagyományozásuk módját. Az újszövetségi iratok összegyűjtésével és áthagyományozásával foglalkozó szakágat általános bevezetésnek, a keletkezésük körülményeivel foglalkozó szakágat pedig speciális bevezetésnek (vagy bevezetéstannak) is szokás nevezni.
A Bevezetés az Újszövetségbe IV tantárgy keretében bemutatjuk a Zsidókhoz írt levél, az Egyetemes levelek, valamint a Jelenések könyve irodalomtörténeti kérdéseit (szerző, címzettek, a mű megírásának helye, ideje, körülményei, indítékai, irodalmi egysége és szerkezeti felépítése), főbb tartalmi egységeit, jellegzetes teológiai témáit és motívumait. Továbbá bemutatjuk az Újszövetség gyűjteménnyé formálódásának (kánontörténet) és áthagyományozásának (szövegtörténet) történeti feltételeit és körülményeit.
Pages
