Sándor Béla Visky

Előadásunk egyház és állam viszonyrendszerét kívánja feltárni Dietrich Bonhoeffer értelmezésében (1906 – 1945). Etikai gondolkodásának az egysége Krisztusra épül: mind az egyház, mind az állam az Ő uralma alatt áll. Isten parancsának négy mandátumon keresztül kell megvalósulnia a világban, melyek a házasság (család), a munka (kultúra), a mindenkori politikai kormányzat, valamint az egyház.

Előadásunk egyház és állam viszonyrendszerét kívánja feltárni Dietrich Bonhoeffer értelmezésében (1906 – 1945). Etikai gondolkodásának az egysége Krisztusra épül: mind az egyház, mind az állam az Ő uralma alatt áll. Isten parancsának négy mandátumon keresztül kell megvalósulnia a világban, melyek a házasság (család), a munka (kultúra), a mindenkori politikai kormányzat, valamint az egyház.

A törvény: méltányosság. A folytatás őre. És persze alkalom az önhitt moralizálásra. Az evangélium: jó hír. A lehetetlenné vált folytatás folytatásának a jó híre. És persze alkalom az olcsó kegyelem igénylésére.

Mindenestől túl van-e Krisztus feltámadása az empirikusan értelmezhető események vonalán, vagy vannak-e történeti, logikai úton is megragadható vonatkozásai? Az előbbi szempont inkább a barthi, egzisztencialista értelmezés álláspontját tükrözi, az utóbbi fontosságát viszont Pannenberggel együtt sokan nyomatékosan hangsúlyozzák. Krisztus valóságos, testi feltámadásának a kérdése, és ezzel szemben a különböző pszichologizáló, vagy más elméletek (a tanítványok tudatában támadt fel, hallucináció, a test ellopása, stb.) ma is élénk vita tárgyát képezi. (Például G.

Între anii 2002–2007 s-au derulat cercetări şi o serie de evenimente care vizează popularizarea teologiei lui Dietrich Bonhoeffer. Teologul german este cunoscut prin opoziţia sa fermă faţă de ideologia nazistă în perioada interbelică a Germaniei; moare într-un lagăr de concentrare, fiind executat la porunca personală al lui Hitler. Gândirea sa etică se dovedeşte a fi relevantă şi în contextul secolului XXI.

Proiectul din anul 2006 Creştinism – Nietzsche – postmodernism vizează schimbarea de paradigmă în spiritualitatea europeana din secolul XIX. constatat de Nietzsche. Critica creştinismului dezvoltată în opera filozofului german nu poate fi neglijată de cărte bisericile erei postmoderniste – mentalitatea postmodernă nu poate fi inţeleasă fară Nietzsche. Care sunt elementele pozitíve si negatíve al acestei critici şi cum se valorifică „deconstrucţia” chipului metafizic al lui Dumnezeu într-o teologie de „după Auschwitz”?

În perioada 2010-2013 susnumitul în calitate de doctorand desfăşoară activitate didactică şi lucrează la un proiect de cercetare cu scopul realizării unei teze de doctorat în domeniul filosofiei la Universitatea Babeş-Bolyai, Facultatea de Istorie şi Filosofie, Catedra de Istorie Antică şi Medievală. Titlul lucrării: Memorie şi uitare, justeţe şi împăcare în filosofia franceză contemporană (E. Lévinas, J. Derrida, P. Ricoeur, V. Jankélévitch).

Pages

Subscribe to Sándor Béla Visky