1. csoport (Újkor)
Előadásomban Fáji János németalföldi peregrinus, majd református lelkipásztor kapcsolati hálóját mutatom be. Célom feltérképezni, hogy az általa bejárt életút milyen ismeretségek felépítésére adott lehetőséget, illetve azok milyen módon hatottak vissza az életpályája alakulására. Ehhez elsődleges forrásként az általa vezetett naplót használom fel.
1769 nyarán Rimaszombatban összetűzés robbant ki a városba érkező katolikus körmenet és az istentiszteletről távozó református hívek között. A helytartótanácsi vizsgálat eredményeképpen 1771 áprilisában megszűnt a szabad vallásgyakorlat a városban, a református gyülekezettől elvették a templomot és az iskolát és átadták a katolikusoknak. A "Rima Szombatnak gyászos állapottyának Le Irása" című 85 strófás ének ismeretlen szerzője vigasztalni igyekezett a jogfosztottakat s egyúttal dokumentálta az eseményeket.
Királyhelmec Zemplén vármegye egyik mezővárosa volt, a fejedelmi Rákóczi család egyik birtoka A reformációt a mezővárosban még eredeti tulajdonosai, a Perényiek, később Báthoyak támogatták, majd a Rákóczi család folytatta a református gyülekezet tamogatását. Az előadás célja bemutatni egy mezővárosi gyülekezet történetét a 16.-18.században elsődlegesen az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében.
A 17. században Felső Magyarországon éles ellentétek alakultak ki a lutheri és helvét egyház között, amelyek főleg a teológiai vitákban és írásbeli polémiákban nyilvánultak meg. A lutheri gyülekezetek által uralt szabad királyi városok szigorúan elhatároltak magukat a reformáció más irányzataitól, és a városi tanácsok szigorúan felügyelték az egyházi életet. A református prédikátorokat üldözték és a reformátusoknak csak Kassán és Eperjesen sikerült gyülekezetet létrehozni, mindkét esetben a hosszú harc után és a fejedelmi támogatással.
Pages
