Az intertestamentális kort, vagyis az Ószövetség kései iratai és a Jézus Krisztus kora közé eső igen-igen mozgalmas időszakot azért nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert ezalatt jelentős változások mentek végbe a választott ószövetségi nép gondolkozásában. Ebben a korban többféle írásmagyarázási módszer is kialakul, illetve gyakorlatban van, s ezeknek közös jellemzője, hogy erőteljesen támaszkodnak a már kialakult kánon könyveinek írott szövegére. Ezt tükrözi a Makkabeusok első könyve is.
intertestamentális kor
Jób testamentuma az ún. ószövetségi apokrif, másként pszeudoepigráf iratok hosszú sorának egyik darabja. Olyan írás tehát, amely az ószövetségi Jób könyvével áll szoros kapcsolatban, de amely mégsem tartozik a kanonizált ószövetségi, sem pedig az úgynevezett deuterokanonikus könyvek sorába. E mű sajátos darab a szép számmal fennmaradt s az úgynevezett testamentum-műfajt képviselő iratok sorában. Görög kézirataiban teljes és viszonylag jó szövege maradt fenn. Ezekből készült most első magyar fordítása, elsősorban a szélesebb körű olvasóközönségre való tekintettel.
„Készítsétek az Úrnak útját…” Keresztelő János ézsaiási próféciát újraélesztő igehirdetése az által vált tartalmassá, átütő erejűvé és tömegeket mozgatóvá, hogy nem a teljes újdonság erejével hatott. Így János a régi és nagyon mélyre nyúló gyökerek sarjasztásával vált az áthagyományozás kiemelkedő mesterévé. Ez pedig magának Istennek a módszere volt. Ő Isai régi törzsökéből sarjasztott új termővesszőt. Jézus szintén ugyanezzel a módszerrel hirdette meg még „mesteribb” programját: „Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére.
