Jelen kötet a 381-es második egyetemes zsinat utáni fejleményektől a 451-es kalcedoni negyedik ökumenikus zsinatig tárgyalja a dogmafejlődés kérdéseit. E hetven küzdelmes esztendő egyaránt bővölködik magasztos pillanatokban és aggasztó fordulatokban. A bemutatás követi az előző kötet módszerét: a forrásokat eredeti nyelven és magyar fordításban is megszólaltatja. A 431-es efézusi és a 451-es kalcedoni zsinatok elvi nyugvópontra juttatták az óegyház Jézus Krisztusról szóló tanítását.