Akiket Isten magának elválasztott és Jézus Krisztus által a maga tulajdonává tett, könnyen gondolhatják, hogy Isten és Krisztus mellett öröm, boldogság, tisztesség és dicsőség lehet az életük. Két dolgot azonban meg kell fontolniuk. Jóllehet már az eljövendő dicsőség részesei mennyei polgárságuk alapján, mégis egész valójukkal e mulandóság alá vetett világhoz vannak kötve, és a világgal együtt szenvednek. De mivel igazi otthonuk már a mennyekben van, itt a földön pedig vándorok és idegenek, el kell viselniük azt a szenvedést is, amely a világ részéről éri őket.
Csiha Emese terem
Az előadás a betegség / gyógyulás ószövetségi metaforákat vizsgálja meg, amelyek a bibliai nyelvhasználatban a (politika)történeti értelemben vett ítélet / kegyelem kifejező eszközeivé váltak. Az ítélet, illetve kegyelem gyakorlása jogi értelemben királyi jogkörök, amelyek uralkodói tekintélyt jelenítenek meg. Tágabb összefüggésben a betegségből való gyógyulás az isteni királyságról szól. Ez az a kontextus, amelynek összefüggésében később az újszövetség gyógyítástörténetei, vagy a Jelenések könyvének betegségmentes világról való látomásai is értelmezhetővé válnak.
Hós 5,8–6,6 alaprétege a szír-efraimita háborút dolgozza fel nagyon sok metaforát és jelképet használva fel. Ezek közül egyik, amikor Jhwh magát betegségként, kórok tüneteiként nevezi meg, és egy erős képben gennynek és rothadásnak tünteti fel magát. Az előadás a Hós 5,8–6,6 elemzése alapján azt kívánja megvizsgálni, hogyan épül bele ez a sokkoló kép Hós üzenetébe, és a konkrét mondanivalón túl milyen képzeteket implikál Jhwh-val kapcsolatosan kitekintve a betegség tágabb biblika teológiai képzetrendszerére.
Oldalak
