Lectures

2017

Edit Somfalvi · Cluj-Napoca · 2017-02-15

Új pedagógiai koncepciók és módszerek alkalmazása a katekhézisben. Teljesen gyakorlati megközelítésben kerülne sor az új pedagógiai koncepciók és módszerek alkalmazásának bemutatására. A katekhétikai előadás a jelenlegi katekhézis elég alacsony hatékonyságából indul ki, azaz megfigyeli és megállapítja, hogy mi változott a mai fiatal generációk megértési folyamataiban, ami megakasztja a katekhézist és nem engedi hatékonyan művelni azt. Meg kell azt is vizsgálni, hogy a lelkipásztor milyen hozzértéssel (kompetenciával) rendelkezik, ami segíti a katekhézis szolgálatában.

Jenő Kiss · Cluj-Napoca · 2017-02-15

A holarchikus szemlélet a világot rétegzett világnak tekinti. Ez érvényes az egyházra is. Az egyének (személyek) hozzájárulnak a „csapathoz” (presbitérium, gyülekezet), a csapa a maga rendjén az egyénekből táplálkozik, és ugyanakkor hozzájárul a nagyobb egész, az egyház jóvoltához és küldetéséhez. Ezt a folyamatot mutatja be az előadás úgy, hogy az egyént és a gyülekezetet a részvételre (participácíó)  motiválja, ami hozzájárul az egyház megújulásához.

Dezső Kállay · Cluj-Napoca · 2017-02-15

Jézus feltámadásáról szóló keresztyén híradás történelmi gyökereinek bemutatása N. T. Wright The Resurrection of the Son of God c. könyve alapján

Dezső Kállay · Cluj-Napoca · 2017-02-15

Mivel magyarázható a keresztyénség eredete, és mi az oka annak, hogy éppen abban a formában jelent meg, amelyben látható? E felvetésekre válaszolva – amelyeket nem kerülhet meg egyetlen történész sem – N.T. Wright neves Újszövetség-kutató a központi kérdésekre irányítja figyelmét: Mi történt valójában húsvétkor? Mire gondoltak az első keresztyének, amikor állították, hogy a názáreti Jézus feltámadt a halálból? Mit mondható el ma e feltámadáshitről?

Tímea Benkő · Cluj-Napoca · 2017-02-15

A lelkészi szolgálat fontos része az éneklés, és fontos eszköze az énekeskönyv. Ismerjük-e valóban a gyülekezeti énekeinket? Tudatosult-e bennünk, hogy az egyes nagyheti és húsvéti énekeink milyen szimbólumokkal, s a dallamba is elrejtett üzenettel próbálják meg kifejezni a kimondhatatlant: a kereszthalál döbbenetét, a feltámadás titkát, az új élet örömét? Vajon mi ezeknek az énekeknek a története? Kik és mikor kezdtek először ezekkel a szavakkal és dallamokkal így énekelni az életről és halálról?

Sándor Béla Visky · Cluj-Napoca · 2017-02-14

Mindenestől túl van-e Krisztus feltámadása az empirikusan értelmezhető események vonalán, vagy vannak-e történeti, logikai úton is megragadható vonatkozásai? Az előbbi szempont inkább a barthi, egzisztencialista értelmezés álláspontját tükrözi, az utóbbi fontosságát viszont Pannenberggel együtt sokan nyomatékosan hangsúlyozzák. Krisztus valóságos, testi feltámadásának a kérdése, és ezzel szemben a különböző pszichologizáló, vagy más elméletek (a tanítványok tudatában támadt fel, hallucináció, a test ellopása, stb.) ma is élénk vita tárgyát képezi. (Például G.

István Pásztori-Kupán · Cluj-Napoca · 2017-02-14

Az előadás Kálvin Psychopannychia (A lelkek virrasztása) című művének felhasználásával és részleges újraértelmezésével, valamint Emil Brunner idevágó gondolatainak mérlegelésével a keresztyén hit egyik alapvető tanításának időszerűsítésére törekszik: mit jelent az előttünk járt "szentek közössége" és részvétele istentiszteleteinken, továbbá hogyan szemlélhetjük az idő feletti örök élet és az erre épülő evangélium központi kérdését?

István Pásztori-Kupán · Cluj-Napoca · 2017-02-14

Ókori és református hitvallásaink szövegében megjelenik a test feltámadásának gondolata, amelyet a régiek elsősorban a személyazonosság megőrzéseként értelmeztek. Ikoniumi Amphilokhiosz tanúsága szerint a személy és a test kapcsolatának ókori és jelenkori értelmezése között jóval kevesebb különbség van, mint amennyire első látásra feltételeznénk.

Dezső Kállay · Cluj-Napoca · 2017-02-14

Üdvtani szempontból a keresztyén teológia mindenekelőtt Krisztus kereszthalálának hasznát hangsúlyozza. Jézus Krisztus meghalt a mi bűneinkért, halálával kibékített bennünket Istennel, kereszten kiontott vérével megigazulást szerzett mindazoknak, akik hisznek benne. Krisztus feltámadásának üdvtani jelentőségét jobbára a halottak eszkatologikus (végidőbeli) feltámadásával kapcsolatban hangsúlyozzunk a halál felett aratott diadal valóságaként: ha Krisztus feltámadt a halálból, bizonnyal feltámadnak a halottak is, mivel Ő az első zsenge (vö. 1Kor 15,12.20).

Dezső Kállay · Cluj-Napoca · 2017-02-14

Üdvtani szempontból a keresztyén teológia mindenekelőtt Krisztus kereszthalálának hasznát hangsúlyozza. Jézus Krisztus meghalt a mi bűneinkért, halálával kibékített bennünket Istennel, kereszten kiontott vérével megigazulást szerzett mindazoknak, akik hisznek benne. Krisztus feltámadásának üdvtani jelentőségét jobbára a halottak eszkatologikus (végidőbeli) feltámadásával kapcsolatban hangsúlyozzunk a halál felett aratott diadal valóságaként: ha Krisztus feltámadt a halálból, bizonnyal feltámadnak a halottak is, mivel Ő az első zsenge (vö. 1Kor 15,12.20).

Zoltán Adorjáni · Cluj-Napoca · 2017-02-13

A feltámadás, pontosabban a személy, az individuum feltámadásának hite, úgy ahogy az a Dániel könyvében vagy például a deuterokanonikus 1. és 2. Makkabeusok könyvében, illetve az Újszövetségi iratokban áll előttünk, hosszabb folyamat eredménye. E személyes feltámadásba vetett hithez nyújt adalékokat a Kr. u. 1. századi, ószövetségi apokrif, más megnevezés szerint pszeudoepigráf irat is, a Jób testamentuma. A Jób testamentuma által egyben betekintést lehet nyerni a Biblia „holdudvarának” bő irodalmába, s annak egyik közkedvelt műfajába, a pszeudoepigráf testamentum-irodalomba.

Csaba Balogh · Cluj-Napoca · 2017-02-13

Az Újszövetség révén a feltámadás a keresztyén teológia egyik alapvető gondolatává vált. De a feltámadással már ószövetségi szövegekben is találkozunk, és az újszövetségi szerzők gyakran ilyen szövegekre hivatkoznak olyan apologetikus összefüggésekben, ahol a feltámadás kapcsán érvelnek. Ez az előadás megvizsgálja az ószövetségi halálról és feltámadásról szóló diskurzus ókori közel-keleti kontextusát és áttekinti a vonatkozó ószövetségi szövegeket, reflektálva azok későbbi értelmezésére is az Újszövetségben és a korai zsidóságban.

2016

Botond Péter Koppándi · Cluj-Napoca · 2016-11-16
Botond Péter Koppándi · Cluj-Napoca · 2016-09-16
Botond Péter Koppándi · Cluj-Napoca · 2016-09-15
Sándor Béla Visky · Budapest · 2016-08-29

Aki a szavakban csal, nem csak az életét sikkasztja, sinkófálja el, hanem a vallomás lehetőségét. (Pilinszky János)

Sándor Béla Visky · Sárospatak · 2016-08-26

Stephen Hawking korunk egyik legmeghatározóbb gondolkodója méltán örvend széleskörű elismertségnek. Felmerül azonban a kérdés: vajon tudományos tekintélye igazolhatja-e a sajátosan filozófiai és vallási kérdésekre vonatkozó kijelentéseit is? John C. Lennox az Oxfordi Egyetem matematika professzora késégbe vonja ezt. Nem Hawking szigorúan tudományos tételeit vizsgálja, hanem azokat a világnézeti-, filozófiai, vallási és antropológiai állításait, melyeket a tudós az utóbbi időben gyakorta hangoztat.

Dezső Kállay · Sárospatak · 2016-04-27

Márk evangéliumának első három fejezetében (Mk 1,21 - 3,12) számos csodaelbeszélés található. A jelzett szakaszban azomban a látszólag lazán, szinte csak műfaji azonosságuk szerint kapcsolódó gyógyítástörténetek és démonűzések különös értelmező szerepet töltenek be az elbeszélés menetében. Az evangélista már ebben az egységben olyan képet fest Jézusról, amelynek teológiai súlya meghatározó az evangélium egészére nézve. Az előadás során a csodaelbeszéléseknek a történések menetében betöltött különleges szerepéről kívánunk számot adni.

Dezső Kállay · Sárospatak · 2016-04-27

A páli etikai intelem ráépülhet a krisztológiára, az üdvtanra, a sákremantumokról és a Szentélekről szóló tanításra, vagy akár az eszkatológiára is. Mindez végső soron azt tanúsítja, hogy az apostol, különböző írányból közelítve meg az egyes etikai problémákat, mindig az isteni üdvtettre épülő keresztyén létmeghatározottság alapján inti és bizdítja a gyülekezeteket.

Dezső Kállay · Sárospatak · 2016-04-26

Jézus maga hívja el a tanítványait, és arra kötelezi őket, hogy kövessék őt. A követésnek azonban mensszemenő köetkezményei vannak: a tanítványnak készen kell állnia arra, hogy mindentől, ami addig meghatározta az életét (család, foglalkozás,otthon, anyagi javak), távolságot tartson, sőt teljesen lemondjon Jézusért. Hogyan értelmezhető a Jézus követésének e kemény feltétele?

Pages