A Babilonba elhurcolt júdaiak életének egy-egy mozzanatát, szellemi kontextusát az Ószövetség is feljegyzi (pl. 2Kir 25,27-30; Zsolt 137; Jer 29; Ez; Ézs 40-55). Ezeket a bibliai forrásokat kiegészítik, adott esetben árnyalják, ám mindenképp új perspektívából világítják meg azok az újbabiloni szövegek, amelyek korábbi és újabb ásatások nyomán kerültek felszínre.
Articles published by the teachers of the Protestant Theological Insitute
2020
In: Egeresi László Sándor, Kókai Nagy Viktor Adalékok Izrael történetéhez. Ünnepi kötet Karasszon István 65. születésnapja alkalmából (2020), 38-88 |
In: Keresztény Magvető 126 (2020), 121-158 |
In: Kolumbán Vilmos József Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protenstáns Teológiai Intézet 2020), 320-334 |
In: HTS Teologiese Studies/Theological Studies 76 (2020), 1-7 In the past decades, research has raised the idea of a theology of the Septuagint (LXX) on various occasions. Important works were recently published on this topic in the Handbuch zur Septuaginta and the Septuagint and Cognate Studies series. The general theological tendencies of the LXX are identified by scholars in eschatology, messianism, anti-anthropomorphism and angelology. These tend to all be regarded as further developments of the theology of the Hebrew Bible (HB). |
In: Bihari E., Molnár D., Szikszai-Németh K. Tavaszi Szél – Spring Wind 2019 (Doktoranduszok Országos Szövetsége 2020), 543-550 Az ugariti szövegek 1928-as felfedezése hatalmas szenzáció volt az 20. század első felében. Nemcsak egy nyugat-sémi kultúra írásos, szellemi örökségét fedezték fel Rasz Samra törmelékei alatt, hanem a vallásos szövegek istennevei a legnagyobb mértékig megegyeztek az ÓSZ-ben Jhwh mellett olvasható istennevekkel. Az ÓSZ-ből ismert „kánaáni” istenek, hirtelen megelevenedtek mítoszok, eposzok, rituálék és más kultikus szövegek ékírásos agyagtábláin. Nem maradhatott el a tudományos ováció, amely röviddel a felfedezés után Mezopotámia helyett Ugarit felé fordította figyelmét. |
In: Szőnyi Etelka Bibliaértelmezés – korok, módszerek, kontextusok 2 (JATE Press 2020), 493-506 A Zsoltárok könyvének 90. fejezete egyike azoknak a bibliai szakaszoknak, amelyekben jelentős eltérések figyelhetőek meg a(z eredeti) héber szöveg, valamint annak görög Septuaginta-beli (a továbbiakban: LXX) és magyar nyelvű fordítása között. Írásomban rövid „nyelvészeti kalandra” hívom a kedves olvasót, annak érdekében, hogy feltérképezhessük ezeket az eltéréseket. |
In: Igazság és élet 14 (2020), 369-380 |
In: Keresztény Magvető 126 (2020), 307-316 |
In: „Hiszek az Ige diadalmas erejében!” Tanulmányok Fekete Károly 60. születésnapja alkalmából 14 (2020), 525-541 |
In: Kiss Réka, Lányi Gábor Hagyomány, identitás, történelem 1 (Károli Gáspár Református Egyetem 2020), 119-138 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 65 (2020), 177-198 |
In: Várak, erődök, kastélyok az erdélyi régiségben V (Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság 2020), 273-282 |
In: Keresztény Magvető 126 (Keresztény Magvető 2020), 266-277 |
In: Fazakas Sándor - Kovács Krisztián Mielőtt megformáltalak az anyaméhben... 8 (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2020), 117-134 Több milliárd dolláros üzletággá nőtte ki magát a világban a béranyaipar. Hogyan illeszthető egy ilyen szenvtelen közgazdasági megállapítás a megszülető emberi élet misztériumához? Az alábbiakban röviden ismertetem a béranyaság jelenségét, valamint az ezzel kapcsolatos alapfogalmakat, ennek romániai jogállását és gyakorlatát más országok szabályozásának kontextusában, végül pedig néhány etikai szempontot fogalmazok meg a problémaegyüttesre nézve. |
In: Theológiai Szemle 63 (2020), 245-250 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 65 (2020), 114-139 Vladimir Jankélévitch (1903–1985) a párizsi Sorbonne Egyetemének |
In: Kolumbán Vilmos József Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 144-161 |
In: Igazság és élet 14 (2020), 615-624 |
In: Kiss Gábor Fiatal Kutatók és Doktoranduszok IX. Nemzetközi Teológus-Konferenciája 2019 (Doktoranduszok Országos Szövetsége 2020), 203-212 Mózes apósának a neve és személye nem egységes az ÓSZ-ben: hol Jetrónak (Ex 3,1; 4,18; 18,1 stb.), hol Reúélnek (Ex 2,19), hol Hobábnak (Bír 4,11) nevezik őt a hagyományok. Mindazonáltal abban egyetértés van az elbeszélések között, hogy egy midianita papról van szó, akivel Mózes házasság útján lép kapcsolatba. A kutatásban az is felmerül az Ex 18,10–12 alapján, hogy Jetró nem akármilyen pogány isten szolgálója, hanem Jhwh papja. |
2019
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 219-236 Holland újságíró fejtegette egyszer, hogy a keresztyén emberek magatartásából meg lehet állapítani felekezeti hovatartozásukat. Másképpen cigarettázik a római katolikus, a református és a lutheránus ember. Még a reformátusok között is van különbség: a konzervatívok bőrszivart szívnak, a barthiánusok pipáznak, a szabadelvűek (és a remonstránsok) cigarettáznak. Ha ebben a vélekedésben sok is a túlzás, annyi igazság mégis van benne, hogy minden felekezet tagja magán viseli vallási kultúrájának valamilyen lenyomatát. |
In: Thomas G. Long: A prédikálás tanúbizonysága (Exit Kiadó 2019), 9-16 |
In: Sacra Scripta 19 (2019), 7-29 The Book of Habakkuk is well-known for using a very sophisticated language in terms of semantics, poetics, or rhetorical structure, causing tremendous difficulties to later interpreters, both ancient and modern. For this reason, from a diachronic perspective, textual deviations from the canonical Massoretic tradition could be mere relics of the perplexity of confused translators or scribes. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 153-170 A prédikálás jövőjét sejteti a furcsának tűnő cím is! Nem az én találmányom, ugyanis először David J. Lose amerikai lutheránus homiletikus kiváló tanulmányában találkoztam vele. A kifejezés a számítógépek világából származik, ahol már igencsak elterjedt a Web 2.0. fogalma. |
In: Kolumbán Vilmos József A „recepta religiók” évszázadai Erdélyben. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2019), 456-477 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 95-121 Pál apostol a megváltott ember új életéről vallott nézeteit a Róm 6,1–23-ban fejti ki részletesen. A gonddal megrajzolt képet tovább árnyalja a 8,1–13-ban,1 ahol a Szentlélek munkája felől világítja meg az új élet lényeges vetületeit. Ebből a szempontból a 8,9–11 a szakasz legfontosabb tartalmi egysége. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 41-62 Protestáns hagyományunkban hangsúlyos tantétel a sola scriptura elve, azaz, hogy mind az egyházi tanításunknak mind a tanítás tettekbe átültetett megnyilvánulásainak bibliai alapja kell hogy legyen. Nem lehet ez másként a hitvallás esetében sem. Annak, hogy megvalljuk a hitünket nyilvánosan, pontokba szedetten kinyilvánítjuk az álláspontunkat vallási és abból kiindulva más, társadalmi téren, bibliai gyökere kell hogy legyen. Nemcsak a tartalomnak kell a Bibliából kiindulnia, hanem a a megvallott hit gyakorlatának is. |
In: Igazság és élet 13 (2019), 436-447 |
In: Református Szemle 112 (2019), 451-465 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 301-324 Az Erdélyi Ev. Ref. Egyházkerület Theologiai Fakultásának 1895. őszén tartott megnyitóján Tisza Kálmán református konventi elnök üdvözölte a „legmagyarabb egyház” teológiai fakultásának felállítását, és az alapítókkal egyetértve az új oktatási intézmény céljaként – a hazaszeretet és a hitbuzgóság növelése mellett – a tudomány összes fegyverével való felruházást nevezte meg. Az új lelkészképző intézet megnyitása két évtizedes vita végére tett pontot. |
In: Református Szemle 112 (2019), 49-61 |
In: Református Szemle 112 (2019), 537-550 |
In: Kováts Németh Mária, Lévai Attila, Szabó Péter Középszintű állami és felekezeti iskolák, tanítóképzők és árvaházak, 1869-1949 (Palatia 2019), 50-66 |
In: Oláh Zoltán, Papp György Az alexandriai Biblia. Nemzet- és felekezetközi tanulmányok a görög Ószövetségről (Szent István Társulat 2019), 17-46 Ebben a tanulmányban két olyan vitatott szövegrészt vizsgálok meg Habakuk könyvéből (Habakuk 1,5 és 2,5), ahol a Masszoréta Szövegnél korábbi verziók egy, a masszoréta hagyománynál korábbi szövegvariánsba engednek betekintést. Az elemzésben Habakuk könyvének két legrégebbi tanúját hívom segítségül, a Septuagintát és a qumráni Habakuk pešert (illetve elemzem a hasonló irányba mutató szír Pesittát is). Az elemzésre kerülő szövegrészek esetében nagy valószínűséggel nem kései, hanem korai olvasatokról kell beszélnünk. |
In: Igazság és élet 2019 (2019), 72-82 Igetanulmány az ApCsel 16,9-15 alapján |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 237-262 Ebben a részben főleg a szociológus és filozófus Zygmund Bauman (1925–2017) társadalomról alkotott felfogásáról lesz szó. Elöljáróban néhány gondolat erejéig az ő személyéről és az úgynevezett likvid modernitás fogalmáról szólok. |
In: Olga Lukacs, Alpár Csaba Nagy, István Péter From Movement to Inheritance. Hidden Assets from the Treasury of Hungarian Reformation 59 (Vandenhoeck & Ruprecht 2019), 71-82 This paper introduces the subject with a scriptural approach, then explores it on the following three levels. Lies in our relationship with God is seen as a sign of mistrust towards him. Lies in the relationship with the other suspends the autonomy of one’s fellow human beings, deny their personal existence and cancels the relationship of trust with them. How can a person lie to himself/herself ? The relationship between lying and identity is conceived as self-deception, loss of freedom and openness. |
In: Benkő Levente, Demeter László Adalékok Székelyföld történetéhez. Tanulmányok Egyed Ákos 90. születésnapja tiszteletére (Háromszék Vármegye Kiadó 2019), 271-296 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 173-188 A református és unitárius teológiai viták a reformáció korába nyúlnak vissza. A két teológiai álláspont markánsan elkülönült egymástól évszázadokon keresztül.1 Az unitárius teológia, amelynek egyik legjelesebb 19. századi alakja Simén Domokos kolozsvári teológiai tanár volt, hirtelen egy váratlan területről kap teológiai megerősítést. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 123-135 A 2Pt 1,5–7 erénykatalógusának magyar fordításai szembeötlő módon térnek el egymástól. E dolgozat célkitűzése: megvizsgálni a fordítások közötti különbségeket, és megkísérelni egy olyan fordítás elkészítését, amely a lehető legközelebb áll az eredeti görög szöveghez. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 63-78 Rezi Elek számos tanulmányt írt házassággal, gyermekvállalással vagy válással kapcsolatos rendszeres teológiai, illetve társadalometikai témákban.1 Ezekhez kapcsolódva tekintjük át az alábbiakban a házasság és válás kérdésének bibliai hátterét, |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 2019 (2019), 177-188 |
In: D. Tóth Judit, Papp György Az egyházatyák a reformáció és az ellenreformáció korában (10538) (Hernád Kiadó 2019), 48-63 |
In: Református Szemle 112 (2019), 466-480 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 325-343 Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa az 1922. november 17-én tartott ülésén vetette fel a belmisszió halaszthatatlan kérdésének megtárgyalását, és javaslatot terjeszt elő egy Belmissziói Bizottság megalakítására. Imre Lajos (1888–1974), a gyakorlati teológia tanára szabálytervezetet készített a belmisszió ügyének rendezésére, amelynek 4. pontja szerint a Belmissziói Bizottság elnöke a püspök vagy a főjegyző, s a tagok sorában helyet kap minden teológiai tanár. |
In: Kolumbán Vilmos József A recepta religiók évszázadai Erdélyben (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - Egyháztörténeti Tanszék 2019), 53-62 |
In: Egyed Emese, Pakó László, Sófalvi Emese Előadások a magyar tudomány napján az Erdélyi Múzeum Egyesület I. Szakosztályában (Erdélyi Múzeum-Egyesület 2019), 189-200 |
In: Oláh Zoltán, Papp György Az alexandriai Biblia. Nemzet- és felekezetközi tanulmányok a görög Ószövetségről (2019), 245-270 A tanulmány célja bemutatni az 1Móz 1,26-ban olvasható kijenetés (teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra) héber és görög szövege közötti kapcsolatot. |
In: Kolumbán Vilmos József A recepta religiók évszázadai Erdélyben (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - Egyháztörténeti Tanszék 2019), 167-187 |
In: Benyik György The Hellenistic and Judaic Background to the New Testament (JATE Press 2019), 343-352 The main purpose of this paper is to offer the comparative analysis of Gal 3:28 and Col 3:11 in order to unfold a possible answer of the text to the question: how did the Early Church define the idea of “oneness in Christ” in the context of the social and cultural diversity? In our attempt to find an answer to the above mentioned question we will use mainly the hermeneutical principle: Scriptura Sacra sui ipsius interpres est. |