The main purpose of this paper is to offer the comparative analysis of Gal 3:28 and Col 3:11 in order to unfold a possible answer of the text to the question: how did the Early Church define the idea of “oneness in Christ” in the context of the social and cultural diversity? In our attempt to find an answer to the above mentioned question we will use mainly the hermeneutical principle: Scriptura Sacra sui ipsius interpres est.

A tanulmány célja bemutatni az 1Móz 1,26-ban olvasható kijenetés (teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra) héber és görög szövege közötti kapcsolatot.

This paper is the second part of a three-piece series, concerning the question of dichotomy and trichotomy. The semantic analysis of the biblical terms was published in an earlier issue of the Református Szemle (2015/3). The present paper presents an introduction on the importance of theological anthropology and the anthropological approach of most important authors from the Early Church. It will be followed by another paper presenting a few anthropologies from the Reformation era and 20th century

In 13th chapter of the Book I of his Institutes Calvin makes a reference to Chrysostom’s five homilies, which were composed against the sect of anomoians. The purpose of this short paper is the analysis of this reference. In the first part we present the context of the reference, namely the demonstration of the essential unity of the Triune God. In the following section we discuss the anomoian heresy and we try to unfold to which passages from the homilies of Chrysostom Calvin referred.

Ebben a tanulmányban a Gal 2,15–4,7 exegézisén keresztül kívánjuk bemutatni a törvény és a Krisztusba vetett hit közötti kapcsolatot, megkeresve azokat a pontokat, amelyek segítségünkre lehetnek e kettőről szóló bibliai tanítás dogmatikai és etikai értelmezésében, illetve alkalmazásában. Bár tudjuk, hogy a hit és törvény viszonyát nem csupán A galatákhoz írt levél tárgyalja, ugyanis ennek jelentős párhuzamai vannak például A rómaiakhoz írt levélben, e tanulmány keretében csak A galatákhoz írt levél fentebb jelzett szakaszaival van módunk foglalkozni.

Наша цель – проанализировать такое понятие, как «imago Dei», на основании Ответа 6 Гейдельбергского катехизиса. Мы избрали эту тему, потому что она остается одной из наиболее дискуссионных в систематическом богословии. Если просмотреть догматические и нравоучительные труды, написанные, начиная с самого раннего периода истории христианства и до нашего времени, можно обнаружить большое разнообразие ответов. В каждом из этих ответов предпринимается попытка объяснить, какой смысл автор книги Бытие вложил в выражение: « ».

A Heidelbergi Kátéban nem találkozunk az embert önmagában vizsgáló kérdésekkel. A Káté szerzői valahányszor az ember természetére, állapotára vagy akár rendeltetésére vonatkozó kérdést tesznek fel, egyértelműen éreztetik, hogy soha nem önmagában, hanem kizárólag Istennel való kapcsolatában szemlélik az embert. Mindjárt a Káté preambulumában találkozunk ennek világos kifejezésével, amikor az egyetlen vigasztalásra vonatkozó kérdés-feleletben kifejtik, hogy az ember nem rendelkezik önmaga fölött, ugyanis elsősorban a megváltás jogán Jézus Krisztus tulajdona.