Lectures

2014

Sándor Béla Visky · Budapest · 2014-05-07

Tekintettel arra, hogy napjainkban az emlékezéseknek és a múlt értelmezésének konjunktúrája van, és hogy a közéletet mélyen megosztja emlékezetkultúra és emlékezetpolitika gyakorlata, tanácsokozásunk célkitűzése egyrészt a zsidó-keresztyén hagyomány és teológiai örökség sajátos szempontjainak megjelenítése az emlékezés számára, másrészt ezeknek a szempontoknak a tudományos párbeszédbe való bekapcsolása, az objektivitás és interdiszciplinaritás jegyében.

Sándor Béla Visky · Budapest · 2014-05-07

Az életvédelem etikai parancsának az emberi létezés minden szintjére ki kell terjednie. A környezetvédelem és a bioetika a humán egzisztencia alapvető biológiai
feltételeinek a megőrzéséért harcol. Az ember azonban az a lény, aki több mint az őt hordozó természeti környezet és biológiai tenyésztalaj. Az élet ezen alapvető
feltételeire vonatkozó kérdések mellett ugyanilyen nyomatékkal kell az e keretekk özött kibontakozó élet emberi minőségére is rákérdeznie. Ily módon az ember

2013

Botond Péter Koppándi · Budapest · 2013-11-15
Csaba Balogh · Arad · 2013-11-12

Számunkra ma már természetesnek tűnik, hogy a házasságot polgári jelenségként kezeljük, de az egyház tagjaiként ugyanúgy természetesnek tartjuk azt, hogy az esküvőnek továbbra is van egyházi vonatkozása. De valójában ennyire magától értetődő-e ez a helyzet? Az előadás apropóját adó konkrét kérdések is ebbe az irányba mutatnak: Végső soron polgári vagy egyházi szertartás-e a házasság? Van-e szerepe a házasságkötésben az egyháznak, és ha igen milyen ez a szerep? Hogyan viszonyul egymáshoz a polgári és az egyházi „eskü”?

Csaba Balogh · Cluj-Napoca · 2013-11-02

Az előadás elsősorban a Tízparancsolat negyedik rendelkezéséhez kapcsolódik, amelynek közismertebb formája így hangzik:

Botond Péter Koppándi · Marosvásárhely · 2013-10-09
Csaba Balogh · Leipzig · 2013-07-31

It is well-known that the book of Isaiah contains clarifying interpolations. Shorter phrases or even entire verses with problematic readings are of-ten identified by exegetes as loose “glosses”. However, this study suggests that editorial interpolations are not merely unrelated annotations from various periods. Typical explicatory phrases from Isa 8:2, 8:6-7a and 8:23b analysed in this study tend to expose recognisable patterns, a coherent scope and a common hermeneutical principle.

Sándor Béla Visky · Cluj-Napoca · 2013-06-08

Az életvédelem etikai parancsának az emberi létezés minden szintjére ki kell terjednie. A környezetvédelem és a bioetika a humán egzisztencia alapvető biológiai feltételeinek a megőrzéséért harcol. Az ember azonban az a lény, aki több mint az őt hordozó természeti környezet és biológiai tenyésztalaj. Az élet ezen alapvető feltételeire vonatkozó kérdések mellett, ugyanilyen nyomatékkal kell az e keretek között kibontakozó élet emberi minőségére is rákérdeznie.

2012

Botond Péter Koppándi · Budapest · 2012-11-02
Csaba Balogh · Cluj-Napoca · 2012-10-10

Ez a téma és kérdésfelvetés korántsem új keletű – egyébként mi az, ami még annak számíthat a mai teológiában? Az egyház- és teológiatörténet során, amióta az Ószövetség bekerült a képbe, sokan és sokféle módon keresték már a választ a fenti kérdésre, és ezek eredménye számtalan könyvben és tanulmányban áll előttünk. Mindeközben azonban szakmai fórumokon, teológiai vitákban, gyülekezetekben, baráti beszélgetésekben, egyházi sajtóban, elektronikus levelezőlistákon megjelenő Ószövetséggel kapcsolatos negatív megnyilvánulások jelzik azt, hogy bár a téma nem újszerű, mégis igen aktuális marad.

Sándor Béla Visky · Cluj-Napoca · 2012-05-19

1985 tavaszán a londoni Times cikksorozatot közölt, mely a vallásközi (és nem csak) dialógus egy igen kényes kérdésével foglalkozott, nevezetesen, hogy „negyven évvel a háború befejezése után, eljött-e már az ideje annak, hogy a zsidók megbocsássanak?” A szerkesztőségi vitaindító leszögezte, hogy „a gonosz igazi problémája az, hogy hogyan kell megbocsátani, és ki jogosult erre”. Albert A. Friedlander rabbi A holokausztot nem szabad elfelejteni címmel közölt cikket. Dr. Ac. J. Philips, az oxfordi St. John College káplánja a Miért kell a zsidóknak megbocsátaniuk? című írásban válaszolt.

Csaba Balogh · Debrecen · 2012-04-27
Csaba Balogh · Cluj-Napoca · 2012-04-09

2011

Botond Péter Koppándi · Debrecen · 2011-11-23
Csaba Balogh · Cluj-Napoca · 2011-06-03
Sándor Béla Visky · Cluj-Napoca · 2011-05-20

Az utóbbi időben megszaporodtak a bizalom jelenségét vizsgáló elemzések. A Zürich-i egyetem hermeneutikai és vallásfilozófiai intézetének legutóbbi kiadványát teljes egészében a kérdés teológiai-filozófiai-gyakorlati értelmezésének szenteli Vertrauen verstehen címmel. A Bochum-i Ruhr egyetemen pedig külön kutatóközpontot hoztak létre a bizalom – bizalmatlanság egyéni és közösségi jelenségének vizsgálatára (Zentrum für Vertrauensforschung).

Csaba Balogh · Hodgya · 2011-05-20

Adott a következő három bibliai idézet. Szólt Isten Sámuel prófétához és ezt mondta neki: „Megbántam, hogy királlyá tettem Sault.” (1 Sám 15,11). Ugyanebben a történetben, néhány verssel később, miután Sámuel tudtára adja Saul királynak, hogy Isten elvette tőle a királyságot, ezt mondja a próféta Saulnak: „Izráel örök Istene nem hazudik, és nem is bán meg semmit, mert nem ember ő, hogy megbánjon valamit.” (1 Sám 15,29).

Dezső Kállay · Bálványosváralja · 2011-05-10

Isten a hitet az evangélium hirdetése által ébreszti fel az ember szívében. Eszerint a keresztyén ember első tapasztalata a hitre jutás meghatározó pillanata. De mi mégsem a hitünk alapján válunk Jézus Krisztus tulajdonaivá, hanem a keresztség által. Mi az összefüggés a hit és a keresztség között? Mit "tesz" a keresztség, ami nem érhető el a hit által? Hogyan gondolkodjunk a gyerkekkeresztségről a hit és keresztség szoros kapcsolata láttán?

Csaba Balogh · Nagyszeben · 2011-02-24

2010

Csaba Balogh · Pápa · 2010-08-26

Pages