„...az indokolt felmentés csakis a menthetőt menti fel, míg az indok nélküli bocsánat azt bocsátja meg, ami menthetetlen – ez a sajátossága. Mert éppen a menthetetlen az, ami nem megbocsáthatatlan; és ami érthetetlen, az sem megbocsáthatatlan.
Sándor Béla Visky
„...az indokolt felmentés csakis a menthetőt menti fel, míg az indok nélküli bocsánat azt bocsátja meg, ami menthetetlen – ez a sajátossága. Mert éppen a menthetetlen az, ami nem megbocsáthatatlan; és ami érthetetlen, az sem megbocsáthatatlan.
"A megbocsátásról szóló, tisztán filozófiai jellegű tanulmányban, amelyet másutt közöltünk, a Meg kell-e bocsátani? kérdésre adott válasz, úgy tűnik, ellentmond annak,ahogyan erre a kérdésre itt válaszolunk. A szeretet törvényének abszolútuma, illetve az aljasságba fordult szabadság abszolútuma között olyan szakadék tátong, amelyet nem lehet teljesen áthidalni. Nem törekedtünk arra, hogy kibékítsük a rossz irracionalitását a szeretet mindenhatóságával. Mert erős a bocsánat, mint a gonosz; de erős a gonosz, mint a bocsánat." Vladimir Jankélévitch
"A megbocsátásról szóló, tisztán filozófiai jellegű tanulmányban, amelyet másutt közöltünk, a Meg kell-e bocsátani? kérdésre adott válasz, úgy tűnik, ellentmond annak,ahogyan erre a kérdésre itt válaszolunk. A szeretet törvényének abszolútuma, illetve az aljasságba fordult szabadság abszolútuma között olyan szakadék tátong, amelyet nem lehet teljesen áthidalni. Nem törekedtünk arra, hogy kibékítsük a rossz irracionalitását a szeretet mindenhatóságával. Mert erős a bocsánat, mint a gonosz; de erős a gonosz, mint a bocsánat." Vladimir Jankélévitch
Társadalmi elköteleződését tekintve kifejezetten baloldali gondolkodónk nem átallja Párizs - és híres egyeteme, a Sorbonne - szekularizált, ateista-egzisztencialista légkörében Isten nevét leírni. Mégpedig nem alkalomszerűen, elvétve, periférikusan, valamiféle önfitogtató szellemi dacból, hanem számtalanszor, mégpedig úgy, hogy az Isten-kérdés filozófiájának szerves részévé, sőt megalapozó mozzanatává válik.
Társadalmi elköteleződését tekintve kifejezetten baloldali gondolkodónk nem átallja Párizs - és híres egyeteme, a Sorbonne - szekularizált, ateista-egzisztencialista légkörében Isten nevét leírni. Mégpedig nem alkalomszerűen, elvétve, periférikusan, valamiféle önfitogtató szellemi dacból, hanem számtalanszor, mégpedig úgy, hogy az Isten-kérdés filozófiájának szerves részévé, sőt megalapozó mozzanatává válik.
Gyilkos történelmi korban, a nácizmus éveiben kényszerült a fiatal teológus-lelkipásztor, Dietrich Bonhoeffer arra, hogy alaposan átgondolja: mit is jelenthet ilyenkor keresztyén emberként helyesen cselekedni? 1940-ben kezdi el Etikája különböző fejezeteinek a megírását, amelyen kisebb-nagyobb megszakításokkal az 1943. április 5-én bekövetkezett letartóztatásáig dolgozik, majd a börtönben is születnek ide illő töredékek. Két év múlva, 1945. április 9-én kivégzik.
Gyilkos történelmi korban, a nácizmus éveiben kényszerült a fiatal teológus-lelkipásztor, Dietrich Bonhoeffer arra, hogy alaposan átgondolja: mit is jelenthet ilyenkor keresztyén emberként helyesen cselekedni? 1940-ben kezdi el Etikája különböző fejezeteinek a megírását, amelyen kisebb-nagyobb megszakításokkal az 1943. április 5-én bekövetkezett letartóztatásáig dolgozik, majd a börtönben is születnek ide illő töredékek. Két év múlva, 1945. április 9-én kivégzik.
A megtartó ismeret nem más, mint a Megtartó ismerete. Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik érteni szeretnék azt, amit hisznek, remélnek és szeretnek, hogy aztán még jobban higgyenek, reméljenek és szeressenek.
Scopul acestei cercetări este de a prezenta în perspectiva istorică relația acestor concepte începând cu filosofia clasică greacă, era patristică, medievală, perioada reformei precum și a iluminismului, raționalismului, modernismului și până la postmodernismul zilelor noastre. În a doua fază vom concentra asupra schimbării de paradigmă – cadru interpretativ a acestor noțiuni – de după mijlocul secolului 20.
Pages
