Az utóbbi időben megszaporodtak a bizalom jelenségét vizsgáló elemzések. A Zürich-i egyetem hermeneutikai és vallásfilozófiai intézetének legutóbbi kiadványát teljes egészében a kérdés teológiai-filozófiai-gyakorlati értelmezésének szenteli Vertrauen verstehen címmel. A Bochum-i Ruhr egyetemen pedig külön kutatóközpontot hoztak létre a bizalom – bizalmatlanság egyéni és közösségi jelenségének vizsgálatára (Zentrum für Vertrauensforschung). Bizonyára nem véletlenül irányul a figyelem erre a problémára, hisz minden válság bizonytalanság érzést kelt az emberben, ez pedig annak a paradoxonnak a sodrába taszítja, hogy miközben egyre inkább létszükségletként tapasztalja meg a bizalmat, annál kevésbé képes annak rejtettségében tudni és értelmezni saját életét. Teológiai és filozófiai megközelítésünkben minden válság elmélyítheti az ember „halálos betegségét”, Kierkegaard-i kétségét, ahhoz is hozzájárulhat viszont, hogy mélyebben megértse saját egzisztenciális kiszolgáltatottságát és ezzel együtt rendeltetését is.