A Biblikus Tudományok Európai Szövetsége (European Association of Biblical Studies / EABS) 2013 július 30 és augusztus 2 között Lipcsében tartotta 18. éves konferenciáját. Az esemény fő szponzora a több mint 600 éves múlttal rendelkező Lipcsei Egyetem volt, főként annak Teológiai Fakultása. A helyválasztást illető döntés nem szorul különösebb indoklásra, hiszen a bibliai tudományok vonatkozásában ez a város olyan neves tudósok örököse, mint pl. Franz Delitzsch (1813-1890), Rudolf Kittel (1853-1929), Albrecht Alt (1883-1956) ószövetségtudósok, vagy Constantin von Tischendorf (1815-1874), Adolf von Harnack (1851-1930) újszövetség- és kora-keresztyénség-kutatók. A város gazdag egyházi múlttal rendelkezik. Itt van pl. a Johann Sebastian Bach személyéhez oly szorosan kötődő Tamás templom is, ahol a művész hosszú ideig karnagyként és kántorként tevékenykedett.

A konferencia tulajdonképpeni helyszíne azonban nem az egyetem teológiai fakultása volt, hanem a Lipcse központjában levő Marriott Hotel, ahol nagyszerű körülmények között, egyszerre párhuzamosan több helységben is zajlottak az ülések és előadások. A megnyitó plenáris előadások közül különösen izgalmas volt a Lipcsei Egyetem könyvtári igazgatójának, Ulrich Johannes Schneidernek az előadása, amelyben az egyetem könyvtárának egyik igen értékes részgyűjteményéhez, a Codex Sinaiticushoz kapcsolódó digitális projektről számolt be (lásd http://www.codex-sinaiticus.net/). Az egyetem könyvtára őrzi a Szentírás egyik legrégebbi kiadásának néhány fólióját, amelyre Constantin von Tischendorf, a Lipcsei Egyetem újszövetséges tanára figyelt fel először a 19. század közepén. Ugyancsak a nyitó ünnepség keretében került sor fiatal doktorandusz kutatók korábban beküldött dolgozatainak nyilvános díjazására.

A konferencia eseményei a közös megnyitót követően négy párhuzamos csoportban szerveződtek. Az Ó- és Újszövetségen belül különböző szakterületek és kutatási témakörök mentén, jól megszervezett moderált előadások és beszélgetések rendjén neves bibliakutatók és fiatal tudósok egyaránt szót kaptak. Összesen közel 150 előadás hangzott el. A résztvevőnek nem mindig volt könnyű dolga választani az ilyen csoport-tematikák közül, mint pl.

• a történeti-Jézus-kutatás
• tanulmányok az ószövetségi prófétai irodalomból
• az Ószövetség modern irodalomtörténeti megközelítései
• a görög-római társadalom és az Újszövetség
• antropológia és a Biblia
• kulturális emlékezet és bibliai exegézis
• Héber Biblia és nyelvészet
• a Biblia és a digitális világ
• a Tóra-kutatás új eredményei
• metafóra a Héber Bibliában
• bibliai kánon és kulturális emlékezet
• száműzetés és identitás az Ószövetségben és az ókori Keleten
• szociológia és a Biblia
• tekintéllyel bíró könyvek keletkezése és recepciója a perzsa kori Júdeában
• a páli irodalom

És ahogy az itt is kiderült, nem minden esetben a nagynevű bibliatudós volt az, aki egy-egy csoportban igazán izgalmas kutatási eredményekről tudott beszámolni. Sok olyan fiatal kutatóval lehetett találkozni, akiket nemcsak a publikációs kényszer, vagy a doktorátusi képzéssel vagy szakmai előmenetellel együtt járó kötelességek hoztak el erre az eseményre (nyilván, jócskán volt ilyen is!), hanem a bibliatudományok iránti feltétlen és minden hátsó szándéktól mentes elköteleződés. És ezekért, az ilyen kutatási eredményekért, a szünetben zajló szakmai és baráti beszélgetésekért kétségtelenül érdemes volt itt lenni.

Ezen a konferencián Kelet-Európából viszonylag kevés volt az érdeklődő, és még ennél is kevesebb az előadó. Romániából és Magyarországról érkező biblikusoktól külön-külön mintegy három-négy előadás hangzott el, és ezekből az országból a résztvevők is kevesen voltak. Bár az EABS feltett szándéka az európai egyetemek és bibliakutatók közötti szoros együttműködés előmozdítása, úgy tűnik, hogy ennek a célnak az elérésében még sok tennivaló akad. A legfőbb ok – úgy vélem – nagyon mélyen gyökerezik, s általában a tudományhoz, a kutatói munkához való hozzáállás eltérő kultúrájában keresendő. Ám ha a Kelet és Nyugat között húzódó, tagadhatatlan törésvonalat nemcsak a természettudományok, hanem a szellemtudományok és teológia terén is szeretnénk egyengetni, akkor az ilyen eseményeknek mindenképpen nagyobb figyelmet kell szentelni. A biblikus és teológiai képzésre is érvényes: a jó szakember képzésnek együtt kell haladnia a színvonalas kutatói háttér kiépítésével. Ehhez pedig elengedhetetlenül hozzátartozik az olyan szakmai fórumokon, tudományos közéletben való részvétel, amely a hazai képzés színvonalát is jó irányban befolyásolhatja és megóvhatja a provincializmustól.

A konferencia menetéért és szervezéséért gratulálhatunk a szervezőknek, és várjuk a jövő évi rendezvényt, amelynek helyszíne Bécs lesz, időpontja pedig 2014. július 6-10.

Balogh Csaba
A szerző az Ószövetségi próféták munkacsoportban tartott előadást Historizáló betoldások Ézsaiás emlékiratában címmel.