A Lk 2,1–14 exegézise és vallástörténeti háttere, és a 14. vers fordítási kérdései

Vajon milyen háttere van a Lukács evangéliuma által lejegyzett születéstörténetnek? Miért fontos Lukács számára Augustus császár uralkodásának megemlítése és az angyali örömhír leírása. Van-e formai kapcsolat az ''evangélium'' és a császárkultuszban használt ''örömüzenet'' között? Mennyire követik, vagy képesek követni a fordítások az angyalkórus Lk 2,14-ben lejegyzett énekének formáját és tartalmát?
Lukács evangéliuma a pogányok misszionálásának céljából készült. A bibliai örömüzenet más, mint a császár személyéhez kapcsolódó evangélium. Feltételezhetjük tehát, hogy - mint általában az Újszövetség - Lukács evangélista is saját korának nyelvén beszél. Így a császárkultuszból merített és közismert motívumok formaként szolgálnak a keresztyén tartalom közvetítésére.
A Lk 2,14 olyan himnusz, amelynek fordítása attól függően is alakult, hogy fordítók milyen szöveghagyományt tartottak szemük előtt. Emellett azonban az is igen lényeges, hogy mi a háttere és értelme a görög szöveg alapján ''jóakarat'' szóvak fordított kifejezésnek. E kérdéskör tisztázása jelentősen befolyásolja a himnusz tartalmát, és rávezet a helyes értelmezésre és üzenetre.

Kutatási eredmények (Előadások)