A második féléves lelkigondozási gyakorlat célja, hogy a gyakorló teológus tanulja a kapcsolatteremtést és a bizalomépítést, illetve a kapcsolat és a bizalom fenntartását; lelkigondozóként segítsen egy-egy bajba jutott embernek vagy családnak; alkalmazza a már elsajátított pojmenikai ismereteket, gyakorolja be és erősítse meg szakmai és személyes lelkigondozói kompetenciáit; gyakorolja a tapasztalat-alapú személyes és irányított tanulást, és építse be ezt a tanulási formát a szolgálatába.
Tantárgyak
Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 4 · Tavaszi MP44 · Lelkigondozói gyakorlat II |
Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi Az előadások bemutatják a lelkigondozói kapcsolat, illetve beszélgetés szakmai és személyi aspektusait. |
Visky Sándor Béla · Kredit 3 · Szem 1 · Tavaszi MS41 · Apologetika I Az apologetika a teológiának az az ága, mely racionális érvekkel kívánja igazolni a keresztyén hit relevanciáját. Folyamatosan keresi a hagyományos keresztyén tanítás, valamint a kortárs gondolkodás közös nevezőjét és ennek nyelvi formáit, hogy így tegye érthetővé a beavatatlanok számára is a kijelentés valóságát. Így példáula II-III. |
Visky Sándor Béla · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi MS43 · Szimbolika A tárgy célja a hallgatók megismertetése azoknak a történelmi egyházaknak, továbbá felekezeteknek és kis közösségeknek a sajátos tanításával, valamint egyházi-gyülekezeti gyakorlatával, akiknek a híveivel nap mint nap találkozuk. |
Visky Sándor Béla · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi MS51 · Etika I Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk? |
Visky Sándor Béla · Kredit 5 · Szem 2 · Tavaszi MS52 · Etika II Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk? |
Varga Attila · Kredit 3 · Szem 1 · Őszi MS91 · Állami egyházjog Az állami egyházjog, a szabályozások révén rögzíti az állam és egyház viszonyának meghatározott modelljét, megállapítja e viszony alkotmányos alapelveit, az egyházak működésének, alkotmányos kereteit, illetve egy sor, szabályozást, a legkülönbözőbb jogi területeken, úgymint polgári jog, munkajog, közigazgatási jog, családjog, pénzügyi jog, büntetőjog. Mindezek pedig valamilyen módon és mértékben meghatározzák, illetve befolyásolják, az egyházak mindennapjait, az oktatás, az egyházi kormányzás és igazgatás a gazdálkodás és egyéb területeken. |
Varga Attila · Kredit 3 · Szem 2 · Tavaszi MS92 · Felekezeti egyházjog A Felekezeti egyházjog szaktárgy az egyházat, mint jogilag szabályozott, élő szervezeti rendszert ismerteti. Azokkal a belső egyházi jogviszonyokkal foglalkozik, amelyek az egyházi alapelvektől kezdődően az egyházi jogalkotás, egyházkormányzás, egyházi közigazgatási rendszeren, a lelkipásztorok, presbiterek, gyülekezetei tagok jogállásán keresztül, az egyházi fegyelmezéssel és bíráskodással kapcsolatosan megjelennek. Ezek megismerésével, elfogadásával tudatosul, hogy a lelkészi munkában az egyházi jog nem egy idegen, bizonytalan terület, hanem ennek a munkának szerves része, mely nélkül az egyház nem működhetne. |