Állami egyházjog
Az egyházak és az állam kapcsolata jelentős múlttal rendelkezik. Jelenleg az állam és egyház szétválasztásának körülményei közepette ez a viszonyrendszer átfogó módon jogilag szabályozott. Ezen viszonynak illetve szabályozásának az alapelveit az alkotmány rögzíti, majd részleteiben egy sor egyéb jogszabály rendelkezik, amely révén kialakul egy olyan az egyházakra, így a protestáns egyházakra is vonatkozó, és érvényes jogi normarendszer, melyet összefoglalóan állami egyházjognak nevezünk. Ettől jól megkülönböztethető és elkülöníthető módon létezik, minden egyes felekezet és egyház saját belső szabályrendszere, ami a felekezeti egyházjogot alkotja. A két norma- és joganyag nincsen és nem is lehet ellentmondásban a kettő (az állami egyházjog és a felekezeti egyházjog) hanem kölcsönösen kiegészítik egymást és együtt képezik az egyházjog két részét, két területét.
Az állami egyházjog, a szabályozások révén rögzíti az állam és egyház viszonyának meghatározott modelljét, megállapítja e viszony alkotmányos alapelveit, az egyházak működésének, alkotmányos kereteit, illetve egy sor, szabályozást, a legkülönbözőbb jogi területeken, úgymint polgári jog, munkajog, közigazgatási jog, családjog, pénzügyi jog, büntetőjog. Mindezek pedig valamilyen módon és mértékben meghatározzák, illetve befolyásolják, az egyházak mindennapjait, az oktatás, az egyházi kormányzás és igazgatás a gazdálkodás és egyéb területeken.
Mindezen, egyházakra vonatkozó állami jogszabályozások megismerése, fontos és hasznos lehet a teológusok képzésének folyamatában, mert végzett lelkipásztorként, egyházközség, azaz egy önálló jogi személy vezetőjeként, egy sor jogi kérdéssel, helyzettel és problémával szembesülhet, amelyben eligazodni, a szabályozásokra vonatkozó általános rálátással, tájékozottsággal válik majd lehetségessé.
Az Egyház, azon túlmenően, hogy rendelkezik egy saját belső szabályrendszerrel, egyben az állami jogszabályok által is szabályozott működő szervezet. Miközben az állam elismeri az egyházak szervezeti és működési autonómiáját, egy sor, kérdésben létezik állami szabályozás az egyházak tevékenységére vonatkozólag. Az állami egyházjog szaktárgy, ezeket a szabályozásokat ezek belső összefüggéseit rendszerét ismerteti. Ennek ismeretében a lelkipásztor együtt a presbitériummal és végső soron gyülekezettel, sokkal hatékonyabban és eredményesebben végezheti munkáját, illetve elkerülhet olyan helyzeteket amely, a jogszabályok a törvények nem ismeretéből adódhat.
A jog, a törvények, a szabályok ismerete, nemcsak konfliktusos helyzetben szükséges, hanem éppenséggel a konfliktusok megelőzésére és elkerülésére, illetve egy sor, mindennapi rutinszerű tevékenység is a jogi előírásoknak megfelelő kell, hogy történjen. Az állami egyházjog, miközben néhány elméleti, jogelméleti összefüggésre irányítja rá a figyelmet, a lelkipásztorok mindennapi munkájához gyakorlati szempontból értékesíthető ismereteket, tudást és ennek alapján gyakorlatot és jártasságot biztosít.
Kompetenciák
Sajátos kompetenciák
A teológus hallgató, az állami egyházjog elsajátításával megérti az állam fogalmát, az államszervezet megismerése révén betekintést nyer az alapvető állami hatóságok szervezeti felépítésébe, hatásköreibe, működésébe és viszonyrendszerébe, a mindezeket meghatározó alapelveket, törvényszerűségeket. Megismeri az államnak az egyházakra vonatkozó szabályozási rendszerét, az alkotmányos rendelkezésektől a különböző jogági, úgymint polgári jogi, munkajogi, közigazgatási jogi, családjogi, büntetőjogi szabályozásokig. Ezzel megérti az állam és egyház viszonyának alapelveit, ezek gyakorlati alkalmazását, a konkrét szabályok megismerésével lehetősége nyílik, a törvény, tiszteletben tartásával egyrészt megóvni az egyházat, a gyülekezetet az ezek nem ismeretéből származó hátrányos következményektől, elkerülni esetleges szankciók alkalmazását, ugyanakkor élni a törvény adta lehetőségekkel is összességében tehát hatékonyabban ellátni szolgálatát. Az állami szabályozások ismeretében részint eleget tud tenni törvényes kötelezettségeinek másrészt érvényesíteni tudja a törvény biztosította jogokat.Általános kompetenciák
Megfelelő módon tud eligazodni az egyházakra vonatkozó jogszabályokban, gyakorló lelkipásztorként jobban tudja majd érvényesíteni az egyházközségnek, mint jogi személynek a jogait illetve adott esetben képviselni állami/önkormányzati hatóságok irányában, érdekeit.Óraszerkezet
Időbeosztás
Heti oktatási idő | Előadás | Szeminárium | Gyakorlat | |
---|---|---|---|---|
2 óra/hét | 1 | 1 | 0 | |
28 óra/szemeszter | 14 | 14 | 0 |
Szorgalmi idő | Óra/félév | |||
---|---|---|---|---|
Összesített idő | 101 | |||
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő | 40 | |||
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen | 30 | |||
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése | 3 | |||
Személyre szabott konzultáció | 0 | |||
Szorgalmi idő összesen | 73 |
Vizsgáztatás
A hallgató szóbeli vizsgán ad számot ismereteiről és a kialakult készségekről. A hallgató részéről, órán (kurzuson, de főként szemináriumon) tanúsított aktív, konstruktív részvétel részjegyként beszámít a vizsgaeredménybe.
Bibliográfia
Könyv
- (2011): Általános jogelmélet. Kolozsvár: Scientia Kiadó, 201 old.
- (2013): Román alkotmányjog. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 349 old.
- (2007): Bölcselet, vallás, állami egyházjog. Budapest: Dialóg Campus, 342 old.
- (2013): Egyházjog I. Állami egyházjog 1.. Budapest: Patrocinium Kiadó, 310 old.
- (2000): Magyar állami egyházjog. Budapest: Szent István Társulat, 224 old.
- (2004): Magyar egyházjog. Budapest: Századvég Kiadó, 507 old.
Tanulmány folyóiratban
- (2014): Állam és egyház viszonya, az egyházak jogállása Romániában. In: Acta Universitatis Sapientiae. Legal studies 3.2, 215-233 old.
- (2013): Az egyházjog és a világi jog viszonya. In: Acta Universitatis Sapientiae. Legal studies 3.2, 271-282 old.