Hitvallásismeret II

A Hitvallásismeret II. kurzus a Heidelbergi Káté (1563) második és harmadik részét dolgozza fel – a hálás élet etikáját, a sákramentumok teológiáját, a tíz parancsolatot és az imádságot –, miután a Hitvallásismeret I. kurzus az első részt (az ember nyomorúsága és a megváltás) tárgyalta. A kurzus interdiszciplináris perspektívában helyezi el a kátét: egyszerre tekinti azt dogmatörténeti dokumentumnak, pedagógiai eszköznek és a református igehirdetés normatív forrásának.

A kurzus kettős célja: (1) a Heidelbergi Káté szövegének és hagyományának mélyreható megismertetése, (2) annak képessége, hogy a hallgató a kátéban foglalt tanítást a 21. századi teológiai, egyházi és társadalmi kontextusban is értelmezni és alkalmazni tudja. A kurzus különös figyelmet fordít az ökumenikus dimenzióra: a reformáció korabeli vitákra (katolicizmussal, lutheranizmussal, antitrinitárizmussal) és ezek mai relevanciájára.

Kompetenciák

Ismeret

• A hallgató reprodukálni és magyarázni tudja a Heidelbergi Káté teljes szövegét (HK 59–129), különösen a sákramentumok teológiájával (HK 65–82), a tíz parancsolat kátémagyarázatával (HK 93–115) és az imádság (HK 116–129) tanításával foglalkozó kérdések-feleleteket.
• A hallgató ismeri a Káté patrisztikus és középkori dogmatörténeti hátterét, és el tudja helyezni azt a 16. századi reformáció konfesszionális teológiájában.
• A hallgató ismeri a katolicizmussal, a lutheranizmussal és más protestáns áramlatokkal (pl. zwinglianizmus) folytatott teológiai vita főbb tételeit, különösen az úrvacsora-teológia és a képtisztelet kérdésében.
• A hallgató ismeri a Heidelbergi Káté mai református és ökumenikus recepcióját, valamint az azt tárgyaló fontosabb kommentárirodalmat.

Képességek

• A hallgató képes a Heidelbergi Káté szövegét mint normatív forrást alkalmazni az igehirdetés tervezése és a katechetikai munka során, megkülönböztetve a Káté teológiai magját a kora újkori korviszonyokhoz kötött elemektől.
• A hallgató képes rendszeres összefüggéseket felismerni és bemutatni a kátéban (megigazulás – megszentelés – imádság logikai íve), és azokat más református konfesszionális dokumentumokkal összehasonlítani.
• A hallgató képes a Szentírás és a Káté szövege közötti érvelési kapcsolatokat elemezni, és megalapozottan vitatkozni a Káté exegetikai döntéseivel.
• A hallgató szemináriumi referátum formájában képes önálló teológiai érvelést bemutatni egy, a Káté által felvetett kérdésben.

Felelősségvállalás és autonómia

• A hallgató kritikusan és felelősen tud különbséget tenni a Káté időhöz kötött megfogalmazásai és örök érvényű teológiai tartalma között, nyitva tartva a Szentírás általi 'jobbra tanítás' lehetőségét (semper reformanda elv).
• A hallgató képes arra, hogy a kátéban foglalt tanítást ne dogmatikai lezárásként, hanem önálló teológiai párbeszédre hívó, élő dokumentumként kezelje, és ezt a szemléletet egyházi és oktatói munkájában érvényesítse.
• A hallgató felelősen viszonyul az ökumenikus dimenzióhoz: képes a saját konfesszionális hagyomány elmélyítésére anélkül, hogy más keresztyén tradíciókat leértékelne.

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
2 óra/hét 1 1 0
28 óra/szemeszter 14 14 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 50
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 15
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 5
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 2
Személyre szabott konzultáció
Szorgalmi idő összesen 22

Vizsgáztatás

A hallgató a vizsgaidőszak előtt igazolja, hogy a Káté kijelölt kérdés-feleleteit (HK 59–129) fejből ismeri. Sikertelen kikérdezés esetén az írásbeli vizsgára nem bocsátható. Ez az össz-érdemjegybe nem számít be, de a vizsgára bocsátás feltétele.
Nyílt kérdések a tárgy dogmatörténeti és rendszeres teológiai anyagából (2–3 kérdés, kifejtős formában). Értékeli: az ismeretek mélységét, a szövegértést és a teológiai összefüggések felismerését. 60%
A hallgató egy, a tematikából választott témában ~8–10 perces szóbeli referátumot tart a szemináriumi foglalkozáson, amelyet rövid írásos vázlat (1–2 oldal) kísér. Értékeli: az önálló feldolgozást, a bibliográfia-használatot és az érvelés minőségét. 30%
A szemináriumi vitákban való aktív, felkészült részvétel. Értékeli az oktató a kontaktórák alapján. 10%

Bibliográfia

Könyv