A tárgy témája a kortárs teológiai párbeszéd határtudományának, a missziológiának teológiai és gyakorlati vizsgálata, megértése és elsajátítása. A hallgató egyfelől megismerkedik a missziológia fogalmával (a kérügma, koinónia és diakónia hármas egységében), valamint a missziológiára való teológiai, és a teológiára való missziológiai rálátassal és tárgyszerű reflektálással. Másfelől, a hallgató gyakorlati szempontból betekintést nyer a misszió és egyház kapcsolatának és a misszió egyházi gyakorlatának legfontosabb kérdéseibe.

1. A gyakorló teológiai hallgató megismerkedik az egyházunk által alapított vagy az egyházzal partnerségbe lépett missziói és diakóniai szolgálatokkal és betekintést nyer azok munkájába, illetve megérti a helyi gyülekezettel és egyetemes egyházzal való együttműködés lehetőségeit. A korábban elméletben elsajátított missziológiai szempontokat megfigyeli és alkalmazza ezen missziói szolgálatok elemzése, megfigyelése és missziológiai kiértékelése kapcsán. Ha ezen missziói szolgálatokat az egyháznak a világ felé meghosszabított karjának tekinthetjük, ez által gyakorolja a saját szakmai tapasztalata alapján történő személyes és irányított tanulást, hogy majd be tudja építeni annak eredményeit lelkipásztori szolgálatába és a gyülekezete stratégiai vezetésébe.

2. Miután megfigyelte az adott szolgálat működését, igyekszik azokat kritikailag kiértékelni, majd a megfogalmazott és benne felmerült kérdéseket megbeszéli mentorával. Ezután írásba foglalja a reflektálás legfontosabb elemeit, majd az általa választott szolgálat kiértékelését missziológiai szempontból feldolgozza és előadja szeminárium formájában.

3. A szemináriumi bemutatást a szaktanár irányítja és a hallgatók csoportja visszajelző csoportként vesz részt benne.

4. A gyakorló teológus választhat, hogy proporcionálisan kezelve a témát főleg vagy a kérügma, vagy a koinónia, vagy a dikónia elemeit emeli ki és helyezi vizsgálódása fókuszába.

5. Fontos, hogy a szemináriumi dolgozat szem előtt tartsa az adott missziói szolgálat kielemzésekor és értékelésekor azt a lelkipásztori és gyülekezeti szerepet és szempontokat, amely a helyi gyülekezet missziói beágyazódotságát hivatott előmozdítani helyi és egyben világmissziói szinten és, – Ravasz László szavait idézve – célul tudja kitűzni „az egyház missziósítását és a misszió egyháziasítását.”