Rendszeres Teológia

A tanulmány a koronavírus-járvány idején jelentkező társadalometikai kihívásokat, dilemmákat és tanulságokat mutatja be. A következő területekre fokuszál: megszorító intézkedések társadalmi következményei, a reziliencia, mint az értékőrzés lehetősége, a családi élet problémái, a munkanélküliség problémái, a környezeti hatások, és összegezés.

Letöltés: https://repo.proteo.hu/publication/5856

A tanulmány a koronavírus-járvány idején jelentkező társadalometikai kihívásokat, dilemmákat és tanulságokat mutatja be. A következő területekre fokuszál: megszorító intézkedések társadalmi következményei, a reziliencia, mint az értékőrzés lehetősége, a családi élet problémái, a munkanélküliség problémái, a környezeti hatások, és összegezés.

Letöltés: https://repo.proteo.hu/publication/5856

A tanulmány a koronavírus-járvány idején jelentkező társadalometikai kihívásokat, dilemmákat és tanulságokat mutatja be. A következő területekre fokuszál: megszorító intézkedések társadalmi következményei, a reziliencia, mint az értékőrzés lehetősége, a családi élet problémái, a munkanélküliség problémái, a környezeti hatások, és összegezés.

Letöltés: https://repo.proteo.hu/publication/5856

A tanulmány időrendi sorrendben közli az 1991-2021 közötti időszzakban összeállított unitárius rendszeres teológiai szakdolgozatok címét, szerezőit és a szakterületet. Összefoglaló kimuratást közöl a rendszeres teológiai diszciplínák témaválasztásáról is.

A Radikális Ortodoxia kortárs keresztény teológiai és filozófiai irányzat. Általánosan elfogadott vélekedés szerint ez az alig három évtizede, Cambridge-i akadémiai körből indult szemléletmód a legmarkánsabb az utóbbi idők teológiai eseményeinek sorában. John Milbank 1990-ben megjelent Theology and Social Theory című nagyhatású munkája adta meg az alaphangot, ezt követte a Catherine Pickstock és Graham Ward szerzőtársakkal együtt kiadott tanulmánykötet, mely a mozgalom névadó munkája is egyben (Radical Orthodoxy: A New Theology, 1999).

A Radikális Ortodoxia kortárs keresztény teológiai és filozófiai irányzat. Általánosan elfogadott vélekedés szerint ez az alig három évtizede, Cambridge-i akadémiai körből indult szemléletmód a legmarkánsabb az utóbbi idők teológiai eseményeinek sorában. John Milbank 1990-ben megjelent Theology and Social Theory című nagyhatású munkája adta meg az alaphangot, ezt követte a Catherine Pickstock és Graham Ward szerzőtársakkal együtt kiadott tanulmánykötet, mely a mozgalom névadó munkája is egyben (Radical Orthodoxy: A New Theology, 1999).

A Radikális Ortodoxia kortárs keresztény teológiai és filozófiai irányzat. Általánosan elfogadott vélekedés szerint ez az alig három évtizede, Cambridge-i akadémiai körből indult szemléletmód a legmarkánsabb az utóbbi idők teológiai eseményeinek sorában. John Milbank 1990-ben megjelent Theology and Social Theory című nagyhatású munkája adta meg az alaphangot, ezt követte a Catherine Pickstock és Graham Ward szerzőtársakkal együtt kiadott tanulmánykötet, mely a mozgalom névadó munkája is egyben (Radical Orthodoxy: A New Theology, 1999).

Az 1990-es évek krízishelyzete Kelet-Közép-Európában, s így Erdélyben is bizonyos szempontból hasonló az 1930-as évek Amerikájához, ahol a válság hirtelen jött. A lényeges különbség a mi esetünkben az, hogy mi alkalmazkodtunk ezekhez a szociális kedvezőtlenségekhez. A posztszocialista instabilitás életmóddá vált, és nem pusztán túlélése a hirtelen jött, váratlan helyzetnek. Nincs semmiféle stratégia, sem hosszú távú tervezés, a globális piac függőségében élő posztszocialista államok számára rendkívül természetes az állandó készenlét.

Az 1990-es évek krízishelyzete Kelet-Közép-Európában, s így Erdélyben is bizonyos szempontból hasonló az 1930-as évek Amerikájához, ahol a válság hirtelen jött. A lényeges különbség a mi esetünkben az, hogy mi alkalmazkodtunk ezekhez a szociális kedvezőtlenségekhez. A posztszocialista instabilitás életmóddá vált, és nem pusztán túlélése a hirtelen jött, váratlan helyzetnek. Nincs semmiféle stratégia, sem hosszú távú tervezés, a globális piac függőségében élő posztszocialista államok számára rendkívül természetes az állandó készenlét.

Az 1990-es évek krízishelyzete Kelet-Közép-Európában, s így Erdélyben is bizonyos szempontból hasonló az 1930-as évek Amerikájához, ahol a válság hirtelen jött. A lényeges különbség a mi esetünkben az, hogy mi alkalmazkodtunk ezekhez a szociális kedvezőtlenségekhez. A posztszocialista instabilitás életmóddá vált, és nem pusztán túlélése a hirtelen jött, váratlan helyzetnek. Nincs semmiféle stratégia, sem hosszú távú tervezés, a globális piac függőségében élő posztszocialista államok számára rendkívül természetes az állandó készenlét.

Oldalak

Subscribe to Rendszeres Teológia