A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék és kritikusan értelmezzék az angol és amerikai unitárius/univerzalista teológia fejlődést, annak elméleti alapjait és történeti összefüggéseit, különösen a magyar unitárius egyház hitelvi és intézményes fejlődésére.
Tantárgyak
|
Kovács Sándor · Kredit 4 · Szem 6 | 8 · Tavaszi BH11U · Unitárius egyháztörténet IV |
Kovács Sándor · Kredit 3 · Szem 1 · Őszi BH51 · Vallástörténet I A kurzus célja a hallgatók bevezetése az ókori vallási kultúrák és a világvallások történetébe, kialakulásuk, tanításuk és mai állapotuk megismerése révén. A tárgy a leendő lelkészek számára elengedhetetlen ismereteket kínál, amelyek révén megérthetik az egyes vallások történeti fejlődését, filozófiai hátterét és kulturális hatását. |
|
Kovács Sándor · Kredit 3 · Szem 2 · Tavaszi BH52 · Vallástörténet II A kurzus a Vallástörténet I. folytatásaként átfogó képet ad a világvallásokról, különös tekintettel azok kialakulására, tanításaira és jelenkori szerepére. A félév az indiai vallási rendszerek filozófiai elmélyítésével indul: mivel a hinduizmus és India vallásos világának alapjait a hallgatók már az első félévben megismerték, most az ortodox filozófiai iskolák rendszerével foglalkozunk, majd a heterodox rendszerekre (dzsainizmus, buddhizmus) térünk át. |
Kovács Sándor · Kredit 3 · Szem 5 · Őszi BN61 · Magyar művelődéstörténet A szeminárium célja, hogy a hallgatók Kolozsvár művelődéstörténetén keresztül megismerjék és megértsék egy többnemzetiségű erdélyi város kulturális, vallási és intézményi fejlődését a középkortól napjainkig. A magyar művelődéstörténet tágabb összefüggései mindvégig jelen vannak, de nem önmagukért: a cél az, hogy a hallgató megértse, Kolozsvár hogyan tükrözi – és olykor megelőzi – az ország egészének kulturális folyamatait. |
|
Kovács Sándor · Kredit 5 · Szem 1 · Őszi MH12U · Unitárius devocionális irodalom A szeminárium az 5–6. éves unitárius teológiai hallgatóknak szól, akik már elvégezték az Unitárius egyháztörténet I–IV., a Liturgika és a Homiletika alapkurzusait. A hallgatók ezen a ponton rendelkeznek az egyháztörténeti és liturgikus alapismeretekkel, amelyekre a devocionális irodalom elemzése épül. |