Die Religion des Gebiets Israels erscheint aufgrund der erschießenen ikonographischen und archäologischen Quellen als eine Bild verehrende, polytheistische Religion. Dies wieder-spricht der traditionellen Sicht, die mit einem genuinen anikonischen Jahwismus zählt. In der Forschung sind verschiedene Erklärungsparadigmen ans Licht getreten, die immer wieder dar¬auf hinweisen, dass die Bildverehrung eine Devianz der Volksfrömmigkeit sei.

In the last confession of Jeremiah, Jer 20,7–18, the individual complaint in vv. 7–13 and the poem of vv. 14–18 appear to have been put side by side without any obvious connection. The present study seeks to establish the relationship between these pericopes. A closer analysis of the complaint from a literary critical point of view suggests that vv. 7a.8–9 form the basic layer of the pericope, while vv. 10.12 and 11.13 should be considered as later expansions. Vv.

Bár Ézs 19,16-25-t gyakran a késő fogság utáni időszak eszkatologikus próféciáival hozzák kapcsolatba, a prófécia szövegének, teológiájának és lehetséges történelmi hátterének vizsgálata arra indít, hogy megkérdőjelezzük ezt a feltételezést. Ézs 19-ben nem egyszerűen „univerzalizmusról” van szó, hanem ennek a JHVH világuralmát valló képzetnek arról a formájáról, amely a JHVH-nak való szolgálatot és az idegen népekhez való viszonyát nem eszkatologikus, hanem történeti keretek között képzeli el (vö. pl. 19,23: „szolgálni fogja Egyiptom Asszíriát”).

Das alttestamentliche Weltbild und seine Rezeption bei Calvin

A Deut 32,24-et nagyon gyakran úgy tekintik, mint az izraeli vallásban továbbélő, politeista elemek monoteizmus előtti vallástörténeti kövületét. Ennek megfelelően a 24. versben előforduló „dögvész” és „járvány” kifejezéseket a kánaáni Resef és Qeteb istenségek vagy természetfeletti erők (görög eredetű szóval démonok) megtestesítőinek tartják. Feltűnő azonban, hogy a két említett főnév a Deut 32,24–25-ben JHVH hét nyila között jelenik meg, ahol öt minden kétséget kizáróan megszemélyesített jelenség, és nem démon vagy istennév.

A tanítványság intézménye rendkívüli jelentőséggel bír az Újszövetség szempontjából. De vajon van-e valamilyen nyoma ennek az intézménynek a hellenista világon túl? Beszélhetünk-e tanítványságról az Ószövetségben? Játszott-e valamiféle szerepet az Ószövetség abban, hogy a tanítványság ilyen formát öltött a zsidóságon belül?

Compared with the classical stories about the creation of humanity in Gen 1-2, Ps 139:13-16 is a remarkable text exposing some interesting details about variant Israelite concepts regarding human origins. One of those is the idea that divine creation transcends the repetitive processes of birth. It is argued that the Hebrew term, קנה has strong mythological connotations here as well as in other places in the Old Testament. סכך should most likely be correlated with נסך, which is clarified in closely related contexts such as Prov 8:23 and Ps 2:6.

A Total Eclipse of God. Notes to the Theology of Dorothee Sölle. Sölle’s world of ideas would be profoundly true, and would carry much more weight in the attempts made for the renewal of theology, if she had consistently kept the non-commutative order of cause (God) and effect (intellect), instead of carelessly mixing the two. Because it is true that the gospel preached in this spiritually disintegrated, indifferent age, an age that questions with virtuosity the very meaning of existence, should give prominent place to the relation of intellect and personality to God.