Az előadás 15 kora-újkori európai protestáns teológus Batthyaneumban őrzött műveit kívánja számba venni. Megismerkedhetünk tulajdonosi-körökkel, illetve néhány fontos kora-újkori könyvtár részeivel.
1. csoport (Újkor)
A bemutatásra kerülő téma jól példázza, hogy olykor a legváratlanabb helyekről kerülnek elő a kutatásokban jól hasznosítható adatok. Jelen esetben a Román Nemzeti Könyvtár egy 16. századi kötetéről van szó, amely egy 16. századi és két 17. századi lelkészhez kapcsolódó, személyes jellegű feljegyzéseket tartalmaz. Utóbbi kettőről megállapítható, hogy a szilágyi traktusban tevékenykedtek, a feljegyzések családi viszonyaikba, lelkészi tevékenységükbe és könyves műveltségükbe nyújtanak betekintést.
Miskolczi Csulyak Gáspár egykori könyvtárának eddig ismert darabjait Csorba Dávid foglalta össze egy tanulmányban. Ezt további két kötettel sikerült gyarapítani, ami most bemutatásra fog kerülni. Egy kötet, amit később fia, Zsigmond örökölt a Dési Ferences Rendház könyvtárában található. Egy további könyv pedig az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban.
A gazdaságtörténetben jól ismert tény, hogy a protestáns etika komoly szerepet játszott a kapitalizmus kialakulásában. A 17. században jelentkező puritanizmus egy olyan értékrendet képviselt, amely az üzleti sikert és a meggazdagodást Isten áldásának tekintette, ezért az emberek arra törekedtek, hogy minél sikeresebbek legyenek az életben. Ráadásul ez a gondolkodás a szegénységet lenézte, gyakran Isten büntetésének titulálta azt, ezért aki csak tehette, megpróbált vagyonra szert tenni.
Reprezentáció, kegyelet és megbecsülés keveredik a halotti beszédekben, epicédiumokban, életrajzokban és kiadványokban. Az előadás célja felmutatni, hogy a férfiak által meghatározott társadalomban a származáson túl mennyire meghatározó a korabeli kiadványokban a gyász vallásos megélése vagy éppen a család tekintélye.
Hunyadi Abats Márton Bánffyhunyadon született, Kolozsváron tanult, ahol 1693–1694 között senior is volt. 1694. május 23-án indult külföldi tanulmányútra Kolozsvárról. Nagy vonalakban a megszokott útirányt követte, Kolozsvár, Zilah, Székelyhíd, Debrecen, Hajdúnánás, Tokaj, Kassa, Eperjes, Boroszló irányában. Boroszlót június 16-án elhagyva indult tovább Oderafrankfurt felé. Július elsején érte ez Hamburgot, ahol öt napot töltött. Tengeri úton jutott el Franekerbe, ahova 1694. július 23-án érkezett meg.
Az előadás a kéziratos és nyomtatásban megjelent unitárius kegyességi irodalom legfontosabb szövegeit vizsgálja.
A 16 század második felében végbement felekezetváltások Kalotaszeg magyarságát sem kerülték el. Miközben a vidék falvainak lakossága túlnyomó többségben elfogadta a reformációt, a Gyerőffyek, mint Kalotaszeg egyik legnagyobb bírtokos családja továbbra is katolikus maradt. Ebben az időben a család feje Gyerőffy János, Kolozs vármegye főispánja és Báthory Zsigmond fejedelem főadószedője, aki 1596-ban, az Illyei táborban írja meg végrendeletét, lelkileg is felkészülve az elötte álló hatalmas kihívásokra.
Oldalak
