Kállay Dezső által oktatott tárgyak

Cred 4 · Sem 1 · Őszi

A Bevezetés az Újszövetségbe a Biblia fiatalabb iratgyűjteményének történeti kérdéseivel foglalkozó teológiai szaktudomány. Vizsgálja az egyes könyvek keletkezésének körülményeit, gyűjteménnyé formálódásuk és áthagyományozásuk módját. Az újszövetségi iratok összegyűjtésével és áthagyományozásával foglalkozó szakágat általános bevezetésnek, a keletkezésük körülményeivel foglalkozó szakágat pedig speciális bevezetésnek (vagy bevezetéstannak) is szokás nevezni.

Cred 4 · Sem 3 · Őszi

A Bevezetés az Újszövetségbe III tantárgy keretében bemutatjuk a Gal, Róm, Fil, Kol, Ef, Pászt levelek irodalomtörténeti kérdéseit (szerző, címzettek, a mű megírásának helye, ideje, körülményei, indítékai, irodalmi egysége és szerkezeti felépítése), főbb tartalmi egységeit, jellegzetes teológiai témáit és motívumait.
A történeti és tárgyi ismeretek birtokában a bevezetéstan felkészíti a hallgatót az újszövetségi exegézis és teológia művelésére.

Cred 4 · Sem 1 · Őszi

A keresztyén egyház teológiája és krisztológiája nagymértékben az újszövetségi iratokra alapoz. Az újszövetségi iratok Jézus Krisztusról közvetlen és közvetett módon hírt adó tanúságtételek, amelyekben a tartalmat történelmi és szociális tényezők egyaránt meghatározzák. Ez a kurzus két központi tanúságra koncentrál: az ősgyülekezetre és Pál apostol nevéhez kapcsolódó szövegekre.

Cred 4 · Sem 2 · Őszi

A tárgy célja megismertetni az újszövetségi teológia szaktárgy kialakulását, történetét, legfontosabb feladatait. Az első félév előadásainak keretén belül sor kerül továbbá a szinoptikus evangéliumok legjelentősebb teológiai-krisztológiai vonulatainak felvázolására. A tematikai egységet Jézus Krisztus személyének az evangéliumokban való bemutatása hozza létre.

Cred 3 · Sem 3 · Őszi

A keresztyénség felekezeti különbségre való tekintet nélkül egyöntetűen tanítja, hogy felfogása szerint a keresztyén hit és élet elválaszthatatlanul összetartozik. A hit, mint a bűnöst kegyelemből megigazító és gyermekévé fogadó Istenhez való viszonyulás nem csupán az emberi szív belső élménye, mely liturgikus cselekményekben jut kifejezésre, hanem meghatározza a hívő ember egész életvitelét, így az embertárshoz és szűkebb, tágabb környezetéhez való viszonyát.