Újszövetségi exegézis I (Válogatás a szinoptikus evangéliumok és a levélirodalom szövegeiből)

A kurzus célja, hogy a hallgatókat a történet-kritikai módszer alapfogalmainak és lépéseinek felelevenítése után, gyakorlati úton vezesse be az újszövetségi szövegek módszeres vizsgálatába. A bevezető óra tisztázza az exegézis fogalmát, célját és helyét a teológiai tudományok rendszerében, valamint sorra veszi a történetkritikai módszer lépéseit: szövegtörténet (szövegkritika), a szöveg kialakulásának története (irodalomkritika, hagyományozástörténet, forrás- és szerkesztéskritika), a formai és tartalmi adottságok vizsgálata (formatörténet, műfajkritika, hagyománytörténet), valamint a történelmi hely meghatározása.
A második órától kezdve minden alkalom a tárgyalt szakasz görög szövegének felolvasásával és lefordításával indul, ez a rendszeres nyelvi gyakorlat a félév folyamán állandó, visszatérő eleme az óráknak. Ezt követően a félév négy reprezentatív újszövetségi irodalmi műfajt dolgoz fel: elhívástörténet, példázat és csodaelbeszélés két-két órás egységekben, a két levélirodalmi szövegtípus (karizmakatalógus és házirend) pedig nagyobb nyelvi és teológiai súlyuk miatt három-három órás egységben. Minden szövegegységnél a hallgatók végigjárják a módszertani lépéseket a szövegkritikától a teológiai értelmezésig, majd reflektálnak a szöveg mai igehirdetői és lelkigondozói alkalmazhatóságára is.

Kompetenciák

Ismeret

A hallgató:
-ismeri a történetkritikai módszer lépéseit és azok célját (szövegtörténet, keletkezéstörténet, formatörténet, hagyománytörténet, a történelmi hely meghatározása).
-felismeri az újszövetségi irodalmi műfajok (elhívástörténet, példázat, csodaelbeszélés, levél) formai és tartalmi sajátosságait.
-ismeri a vizsgált perikópák (Mt 9,9–13; Mt 22,1–14; Lk 7,11–17; 1Kor 12,1–11; 1Pt 3,1–7) szűkebb és tágabb kontextusát, valamint azok görög szövegét.
-tájékozott a vizsgált szövegekhez kapcsolódó kommentárirodalomban és szakirodalomban.

Képességek

A hallgató képes:

-a görög szöveg fordítására és nyelvtani elemzésére (szótár segítségével);
-exegetikai módszerek alkalmazására (szövegkritika, strukturális elemzés, intertextuális vizsgálat);
-a műfaj hermeneutikai jelentőségének megfogalmazására;
-perikópa-határok kijelölésére és kontextuális elemzésre;
-különböző értelmezési modellek kritikus összevetésére;
-a szöveg teológiai üzenetének rendszerezett megfogalmazására.

Felelősségvállalás és autonómia

A hallgató:
- a módszertani lépések sorrendjét és következetességét betartva végzi az elemzést.
- önállóan, minden órára felkészülve elvégzi a görög szöveg előzetes olvasását és fordítását.
- kritikusan viszonyul a kommentárok eltérő álláspontjaihoz, és képes önálló, indokolt állásfoglalásra.
- tudatosan különbözteti meg a szöveg eredeti értelmét és annak mai alkalmazását, kerülve az önkényes aktualizálást.

Óraszerkezet

# Cím Szeminárium
1 Bevezető: az exegézis fogalma, célja és helye a teológiai tudományok rendszerében.
2 Elhívástörténet I – Lévi elhívása (Mt 9,9–13).Szövegkritikai kérdések; a perikópa kontextusa és szerkezete; az elhívástörténet mint elbeszélő műfaj jellemzői.
3 Elhívástörténet II – Lévi elhívása (Mt 9,9–13). Hagyománytörténeti és szerkesztéstörténeti szempontok; a perikópa teológiai üzenete.
4 Példázat I – A királyi menyegző (Mt 22,1–14). A példázat mint műfaj sajátosságai; a szövegegység kontextusa és szerkezete.
5 Példázat II – A királyi menyegző (Mt 22,1–14). Hagyománytörténeti kérdések (vö. Lk 14,15–24); a példázat teológiai és eszkatológiai üzenete.
6 Csodaelbeszélés I – A naini ifjú feltámasztása (Lk 7,11–17). A csodaelbeszélés mint műfaj jellemzői; a perikópa kontextusa és szerkezete.
7 Csodaelbeszélés II – A naini ifjú feltámasztása (Lk 7,11–17). Hagyománytörténeti háttér és a lukácsi teológia sajátosságai; a csoda teológiai üzenete.
8 Levélirodalom I: karizmakatalógus (1Kor 12,1–11) – szövegbehatárolás. A páli levél mint irodalmi forma; a katalógus-szövegek jellemzői; a szövegegység kontextusa és szerkezete.
9 Levélirodalom II: karizmakatalógus (1Kor 12,1–11) – nyelvi-retorikai elemzés. Nyelvi és retorikai megfigyelések; az érvelési ív feltérképezése.
10 Levélirodalom III: karizmakatalógus (1Kor 12,1–11) – teológiai értelmezés. A karizmák teológiája; gyülekezeti problémák a szövegrész hátterében..
11 Levélirodalom IV: házirend (1Pt 3,1–7) – szövegbehatárolás. A házirend (Haustafel) mint irodalmi forma az antik és az újszövetségi irodalomban; a szövegegység kontextusa és szerkezete.
12 Levélirodalom V: házirend (1Pt 3,1–7) – nyelvi-retorikai elemzés. Nyelvi-retorikai megfigyelések; a szövegrész társadalomtörténeti háttere.
13 Levélirodalom VI: házirend (1Pt 3,1–7) – teológiai értelmezés. A szövegrész teológiai szándéka; recepciótörténeti kérdések.
14 A félévi munka kiértékelése, a vizsga megbeszélése

Időbeosztás

Heti oktatási idő Előadás Szeminárium Gyakorlat
2 óra/hét 2 0 0
28 óra/szemeszter 28 0 0
Szorgalmi idő Óra/félév
Összesített idő 123
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő 47
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen 47
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése 0
Személyre szabott konzultáció 1
Szorgalmi idő összesen 95

Vizsgáztatás

A hallgató minden órára elkészíti a soron következő bibliai perikópa görög szövegének nyelvi
elemzését (preparáció). A félév végén a teljes anyagból írásbeli vizsgára kerül sor. A záróvizsgán
használhatók a BibleWorks vagy Logos programban található bibliai szövegek, görög szótárak és
nyelvtankönyvek. A végleges jegy összetevői: órai anyag előkészítése (20%), záróvizsga (80%).

Bibliográfia

Tanulmány folyóiratban

Könyv