Balogh Csaba

This study argues that Isa 10,16–19, located in the context of the anti-Assyrian prophecy, provides essential clues in understanding the formation of the book of Isaiah. While current research often takes this text as a late redactional composition, it is more reasonable to argue that the pericope was relocated by the editors from a prophecy originally threatening Israel with destruction. This level of meaning is endorsed by the specific metaphors used, as well as arguments from the context, most notably vv. 20–23, which still regard vv. 16–19 as an anti-Israel text.

Az egyházat rengeteg külső bírálat éri. Okkal vagy ok nélkül. Ha megpróbálnánk a világi sajtóból, nem egyházi szerzők írásaiból, vagy netán internetes bejegyzések, nyilvános közvélemény alapján összerakni az ideális egyház képét, akkor a leggyakrabban előforduló kulcsszavak között három valószínűleg gyakran ismétlődne: szeretet, megbocsátás, befogadás. Vagy a még igényesebbek szerint mindez a „feltétel nélkül” jelzővel párosítva.

Krisztus egyházának alapvetően két nagy problémája volt és van: vagy nem a jelenben élt, vagy csak a jelenben élt.

This study argues that the phrase פָּרָשָׁיו וּפָרָשָׁיו should be emended to פָּרָשָׁיו וּפָרְשׂוּ, "their horses (or: horsemen) swarm out (or: spread out)". This reading is indirectly supported by some of the ancient witnesses (LXX and 1QpHab) and is better suited to its context than the Massoretic version.

A tanulmány a 2002-2013 közötti időszak erdélyi protestáns biblikus irodalom bibliográfiai anyagát összesíti egy rövid bevezetéssel.

Ha valaki a Wikipédián elolvassa az Áldozócsütörtök címszót, ezt találja: „Áldozócsütörtök, áldozónap, Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini) húsvét után a 40. nap (…). Az ünnepet általában a következő vasárnap tartják.” (2015. május 15). Áldozócsütörtök vasárnap… Hiszen ki akarna csütörtökön ünnepelni?

Cartea profetului Isaia are originea sa în secolul al 8-lea î. Chr., fiind una dintre cele mai vechi compoziții literare ale Vechiului Testament. Este cunoscut însă faptul, că dincolo de autografe (adică părțile care pot fi atribuite lui Isaia însuși) această carte profetică întrunește o tradiție literară mult mai amplă, fiind compusă peste un timp îndelungat de câteva secole. Scopul acestui proiect este examinarea acestei istorii compoziționale de la începuturi până în momentul în care ea a devenit parte a canonului Vechiului Testament.

Pages

Subscribe to Balogh Csaba