Előadásomban a Teleki család egyházformáló és építő szerepének a bemutatására törekszem a hagymásláposi és kővárhosszúfalusi egyházközségek életének 18. és 19. századi elemzése során. Előadásomban kiemelem Teleki Mihály (1700-1745) és fia Teleki Mihály (1731-1761), Teleki Miksa (1813-1872), valamint testvére Teleki Emma patrónusi szerepét.
1. csoport (Újkor)
Előadásomban egy, a kommunista diktatúra alatti vallásgyakorlás és kulturális ellenállás összefüggéseit vizsgáló, folyamatban lévő intézményközi kutatás részeredményeiről, kérdésfelvetéseiről szeretnék beszámolni. A kutatás olyan kérdésekre keresi a választ, mint pl. milyen eszközei, lehetőségei, mozgástere volt a keresztény közösségeknek saját értékrendjük, normarendszerük tovább örökítésére. Milyen egyéni és közösségi stratégiák alakították az egyházi-vallási magatartásformákat a szocializmus évtizedeiben?
At alig néhány éve megalakult Egyházak Világtanács (EVT) röviddel a koreai háború kirobbanása után nyilatkozatban ítélte el Észak-Koreát és támogatta az ENSZ "rendőri" beavatkozását. Az EVT nyilatkozatát elsőként bírálta nyílt levelében Bereczky Albert, a Magyarországi Református Egyház konventi és zsinati elnöke, amely bírálat után aktív levelezés indult az EVT jövőbeli politikai szerepvállasait és egész jellegét illetően közte és az EVT főtitkára, W. A. Visser 't Hooft között.
A kolozsvári református egyházközség vagyoni helyzete a 18–19. század folyamán megengedte, hogy segítséget nyújtson Erdély rászoruló református gyülekezeteinek. Pénzadományok mellett, az egyre gyarapodó úrasztali készletük használaton kívül álló darabjait is felajánlották a kis lélekszámú, vagy valamilyen kárt szenvedett gyülekezeteknek. Adományaikkal a Kolozs-Kalotai Egyházmegyéhez tartozó eklézsiákat (Inaktelke, Gyerővásárhely, Kalotaszentkirály, Ketesd és Zsobok), valamint Szamosfalvát részesítették előnyben.
Iktári gróf Bethlen Sámuel és felesége Keresztes Borbála patrónusokként gondoskodtak a héderfáji református gyülekezetről. Emléküket a templomépület mellett az általuk adományozott tárgyak is őrzik. Ugyanakkor Keresztes Borbála textiladományai több gyülekezetbe is eljutottak, mint például Marosvásárhely és Kecskemét.
Templomainak, emlékhelyének gyakran válnak nemzeti siralomfallá. Marosszentimre műemlék épülete nem csupán a trianoni döntés egyik nagy szenvedő alanya, hanem a szórvány történelmi-költői ars poeticajának is megfogalmazója. Kevésbé ismert az, hogy a templom miért és miként lett azzá? Előadásom erre keresi az erdélyi, lassan többségében szórványban élő magyarság létkérdéseire is reflektálva, a választ.
Pages
