Tódor Csaba

Az 1990-es évek krízishelyzete Kelet-Közép-Európában, s így Erdélyben is bizonyos szempontból hasonló az 1930-as évek Amerikájához, ahol a válság hirtelen jött. A lényeges különbség a mi esetünkben az, hogy mi alkalmazkodtunk ezekhez a szociális kedvezőtlenségekhez. A posztszocialista instabilitás életmóddá vált, és nem pusztán túlélése a hirtelen jött, váratlan helyzetnek. Nincs semmiféle stratégia, sem hosszú távú tervezés, a globális piac függőségében élő posztszocialista államok számára rendkívül természetes az állandó készenlét.

Az 1990-es évek krízishelyzete Kelet-Közép-Európában, s így Erdélyben is bizonyos szempontból hasonló az 1930-as évek Amerikájához, ahol a válság hirtelen jött. A lényeges különbség a mi esetünkben az, hogy mi alkalmazkodtunk ezekhez a szociális kedvezőtlenségekhez. A posztszocialista instabilitás életmóddá vált, és nem pusztán túlélése a hirtelen jött, váratlan helyzetnek. Nincs semmiféle stratégia, sem hosszú távú tervezés, a globális piac függőségében élő posztszocialista államok számára rendkívül természetes az állandó készenlét.

Az 1990-es évek krízishelyzete Kelet-Közép-Európában, s így Erdélyben is bizonyos szempontból hasonló az 1930-as évek Amerikájához, ahol a válság hirtelen jött. A lényeges különbség a mi esetünkben az, hogy mi alkalmazkodtunk ezekhez a szociális kedvezőtlenségekhez. A posztszocialista instabilitás életmóddá vált, és nem pusztán túlélése a hirtelen jött, váratlan helyzetnek. Nincs semmiféle stratégia, sem hosszú távú tervezés, a globális piac függőségében élő posztszocialista államok számára rendkívül természetes az állandó készenlét.

Ebben a részben főleg a szociológus és filozófus Zygmund Bauman (1925–2017) társadalomról alkotott felfogásáról lesz szó. Elöljáróban néhány gondolat erejéig az ő személyéről és az úgynevezett likvid modernitás fogalmáról szólok.

A tantárgy bevezetést nyújt a keresztény teológia hagyományos szakdiszciplínák világába. Bemutatja a teológia szakcsoportjait és azok főbb témaköreit, s vázlatosan áttekinti azokat. A tárgy célja olyan általános teológiai ismeretek átadása, amelyekre a hallgatók építeni tudnak tanulmányaik során.

Many of the doctrines central to Christianity have important philosophical implications or presuppositions. In the history of Christian theology, philosophy has sometimes been seen as a natural complement to theological reflection, whereas at other times practitioners of the two disciplines have regarded each other as mortal enemies.

A tantárgy célja, hogy megismertesse, és lehetőség szerint megkedveltesse a teológusokkal az ókori bölcseletet. Így nem csupán összefoglaló jellegű bemutatásokat tartalmaz – melyeket a szerző jórészt másoktól, a műfajban jártasabbaktól kölcsönzött –, hanem arra is törekszik, hogy példákkal, idézetekkel és szövegrészletekkel szolgálja a régi bölcselők közvetlenebb megismerését.

Az Unitárius etika II tárgy folytatja a bioetikai kérdések tárgyalását, majd áttekinti az erkölcsi felelősség kérdésköreit. A kurzus rendjén olyan problémák tisztázására kerül sor, mint a szabad akarat, a lelkiismeret, az erények, a kötelesség (felebarátaink, Isten és egyház) kérdése. Szociáletikai vonatkozásban a tárgy foglalkozik a családi élettel, a munka teológiai értelmével és értékével, a teremtett világ védelmével, a társadalmi élettel (állam, hazaszeretet, stb.) kapcsolatos etikai kérdésekkel. A cél az egyház értékrendjének bemutatása napjaink erkölcsi kérdéseit illetően. A keresztény értékek és a társadalom iránti felelősség hangsúlyozása révén a hallgató elmélyítheti vallásos hitét, lelki életét.

Pages

Subscribe to Tódor Csaba