Bethlen terem
A Nagy Konstantin császár alatt végbement változások folytán az üldözött Egyház komoly társadalmi és politikai tényezővé vált a Római Birodalomban. Pozícióját tovább erősítette Nagy Theodosius, aki a keresztyénséget államvallássá tette. A világi hatalom és Isten országa egybefonódott a földi életszférában: az állam hatalmat kínált az egyháznak, az egyház pedig – Isten országának a letéteményeseként – isteni fénnyel vette körül a császár alakját. A világ egypólusúvá vált. A helyzeten Augustinus igyekezett változtatni, kifejtve a két városról szóló tanítását.
Izráel bibliai történelme során átalakult népből vallási közösségé. A kezdeti időben, úgy tűnik, a nemzeti egységet a kultusz, az ugyanabba az Istenbe vetett hit alapozta meg. Mind a törzsi, mind a monarchikus politikai formációk kohézióját az egyazon Isten tisztelete biztosította. Ez egy bizonyos átjárhatósághoz vezetett a vallás és a mi fogalmaink szerinti nemzet képzetei között. A fogság után a tekintélyre emelkedő iratok teológiai látása lesz az az önazonosságjelző (identity marker), amely az „igazi” izraeliták meghatározásának eszköze lesz.
A bibliai szövegek következetesen különbséget tesznek az „Isten népe” (egyház) és „mások” között. Az Istenhez (egyházhoz) való tartozás identitásmeghatározó elem, kifele és befele egyaránt. A bibliai szemlélet viszont Isten népét nem egy ebben a különbözőségében elzárkózó, elszigetelt közösségként látja. Izrael népe azt a küldetést kapja, hogy a külvilággal való kapcsolatát „papi királyság”-ként élje meg (2Móz 19,6), azaz miként az ószövetségi kultuszi szolgák, mediátor legyen Isten és környezete között.
Koltai Kornélia az Eötvös Lóránd Tudományegyetem hebraisztika tanszékének oktatója.
Segédlelkész Továbbképző Tanfolyam
A jézusi erkölcs kompromisszummentessége elutasítja mind az önző, önfenntartó impulzusokat, mind pedig azt az ösztönös önvédelmet, amely másokkal szembeni agresszióval hoz létre különböző egyéni és politikai felépítményeket. Ezen a ponton feltehetjük magunknak a kérdést, hogy mennyire alapozhatjuk a jézusi tanításra keresztyén kultúránk politikai eszközök útján történő védelmét? Nyilvánvaló, hogy lelki és társadalmi nyugalmunk szempontjából egy keresztyén alapokon álló nemzetpolitika értéke felbecsülhetetlen számunkra.
A Radikális Ortodoxia kortárs teológiai irányzat az angolszász akadémiákon. Legmeghatározóbb alakjának, John Milbanknak egyik programadó írását vizsgálom, melyet Posztmodern kritikai augusztinianizmus címmel tett közzé. Az írás alcíme: rövid summa negyvenkét válaszban fel nem tett kérdésekre.
Pages
