Tantárgyak

Balogh Csaba · Kredit 5 · Szem 2 · Tavaszi MB12 · Ószövetségi teológia II. Az Ószövetség teológiai és kultikus világképe A kurzus célja az, hogy rávilágítson az Ószövetség néhány jelentősebb tematikájára, amelyek mind ebben a kanonikus gyűjteményben, mind pedig a későbbi judaizmusban és keresztyénségben kiemelt jelentőségűek. Az Ószövetség főbb teológiai irányvonalainak átfogó felvázolása után, a kurzus olyan kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozik, mint a szentség, bűn-büntetés-bűnbocsánat, áldás, nemzeti teológia, univerzalizmus és partikularizmus. A kurzus külön figyelmet szentel annak, hogy ezek az ószövetségi koncepciók hogyan alakítják a későbbi zsidóság hitét, hogyan vannak jelen az Újszövetségben, illetve a keresztyén teológiában.	Balogh Csaba · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi MB14 · Problémás ószövetségi textusok A tárgy olyan ószövetségi tematikákra és szövegekre fókuszál, amelyek a keresztyén teológia és általában a kortárs bibliaolvasó számára komoly kihívást jelentenek. Ezek azok a szövegek, amelyek miatt az Ószövetség időszerűségét, jelentőségét és normativitását az írásmagyarázat történelme során gyakran megkérdőjelezték.
Kállay Dezső · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi MB61 · Újszövetségi teológia I. Az ősegyház és az apostoli teológia A keresztyén egyház teológiája és krisztológiája nagymértékben az újszövetségi iratokra alapoz. Az újszövetségi iratok Jézus Krisztusról közvetlen és közvetett módon hírt adó tanúságtételek, amelyekben a tartalmat történelmi és szociális tényezők egyaránt meghatározzák. Ez a kurzus két központi tanúságra koncentrál: az ősgyülekezetre és Pál apostol nevéhez kapcsolódó szövegekre.	Kállay Dezső · Kredit 5 · Szem 2 · Tavaszi MB62 · Újszövetségi teológia II. Az evangéliumok teológiája és historiográfiája A tárgy célja megismertetni az újszövetségi teológia szaktárgy kialakulását, történetét, legfontosabb feladatait. Az első félév előadásainak keretén belül sor kerül továbbá a szinoptikus evangéliumok legjelentősebb teológiai-krisztológiai vonulatainak felvázolására. A tematikai egységet Jézus Krisztus személyének az evangéliumokban való bemutatása hozza létre.
Kállay Dezső · Kredit 3 · Szem 2 · Tavaszi MB81 · Alkalmazott hermeneutika Nem kis felelősség hárul arra a protestáns lelkészre, aki a bibliai könyvek különböző szakaszait magyarázva, a bennük foglalt tartalmakat úgy kívánja megérteni hallgatóságával, mint Istennek az emberhez intézett megszólító üzenetét.	Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 1 · Tavaszi MP13 · Homiletikai egzegézis A szeminárium célja, hogy a hallgató értse az istentisztelet előkészítésének minden egyes elemét, a megszerzett exegetikai, homiletikai, hermeneutikai és retorikai ismereteit alkalmazva megoldja az elemekhez rendelt feladatot, átlássa és elsajátítsa egy istentisztelet előkészítésének a rendjét; reflektáljon az előkészületre és annak kiértékelésére.
Kiss Jenő · Kredit 8 · Szem 1 · Őszi MP41 · A családok lelkigondozása A kurzus célja, hogy bevezesse a hallgatót a rendszerszemléletbe és a kontextuális szemléletbe. A hallgató elsajátítja ezek alapelveit, gondolatrendszerét és nyelvezetét és azok alkalmazását a pojmenikai elméletalkotásban. Ezeknek az ismereteknek az elsajátítása képesíti őt arra, hogy alkalmazza ezeket az elméleteket bonyolult kapcsolati helyzetekben és hogy reflektáljon a családoknak és a családtaoknak nyújtott lelkigondozói segítésről.	Kiss Jenő · Kredit 7 · Szem 2 · Tavaszi MP42 · A lelkigondozói beszélgetés elvi alapjai, szakmai és személyi feltételei Az előadások bemutatják a lelkigondozói kapcsolat, illetve beszélgetés szakmai és személyi aspektusait.
Visky Sándor Béla · Kredit 3 · Szem 1 · Tavaszi MS41 · Apologetika I Az apologetika a teológiának az az ága, mely racionális érvekkel kívánja igazolni a keresztyén hit relevanciáját. Folyamatosan keresi a hagyományos keresztyén tanítás, valamint a kortárs gondolkodás közös nevezőjét és ennek nyelvi formáit, hogy így tegye érthetővé a beavatatlanok számára is a kijelentés valóságát. Így példáula II-III.	Visky Sándor Béla · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi MS43 · Szimbolika A tárgy célja a hallgatók megismertetése azoknak a történelmi egyházaknak, továbbá felekezeteknek és kis közösségeknek a sajátos tanításával, valamint egyházi-gyülekezeti gyakorlatával, akiknek a híveivel nap mint nap találkozuk.
Visky Sándor Béla · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi MS51 · Etika I Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk?	Visky Sándor Béla · Kredit 5 · Szem 2 · Tavaszi MS52 · Etika II Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk?
Varga Attila · Kredit 3 · Szem 1 · Őszi MS91 · Állami egyházjog Az állami egyházjog, a szabályozások révén rögzíti az állam és egyház viszonyának meghatározott modelljét, megállapítja e viszony alkotmányos alapelveit, az egyházak működésének, alkotmányos kereteit, illetve egy sor, szabályozást, a legkülönbözőbb jogi területeken, úgymint polgári jog, munkajog, közigazgatási jog, családjog, pénzügyi jog, büntetőjog. Mindezek pedig valamilyen módon és mértékben meghatározzák, illetve befolyásolják, az egyházak mindennapjait, az oktatás, az egyházi kormányzás és igazgatás a gazdálkodás és egyéb területeken.	Varga Attila · Kredit 3 · Szem 2 · Tavaszi MS92 · Felekezeti egyházjog A Felekezeti egyházjog szaktárgy az egyházat, mint jogilag szabályozott, élő szervezeti rendszert ismerteti. Azokkal a belső egyházi jogviszonyokkal foglalkozik, amelyek az egyházi alapelvektől kezdődően az egyházi jogalkotás, egyházkormányzás, egyházi közigazgatási rendszeren, a lelkipásztorok, presbiterek, gyülekezetei tagok jogállásán keresztül, az egyházi fegyelmezéssel és bíráskodással kapcsolatosan megjelennek. Ezek megismerésével, elfogadásával tudatosul, hogy a lelkészi munkában az egyházi jog nem egy idegen, bizonytalan terület, hanem ennek a munkának szerves része, mely nélkül az egyház nem működhetne.

Oldalak