Visky Sándor Béla

Cercetarea din perioada 2006-2009 se concentrează asupra subiectului Logoterapia în concepţia fondatorului Viktor E. Frankl - perspective teologice. Cercetarea conceptului de logoterapie este un proiect par exellence interdisciplinar, cuprinzînd domeniile teologiei, filozofiei, psihologiei şi psihoterapiei. Fondatorul celei de al treilea şcoli vieneze în psihoterapie după Freud si Adler, Frankl dezvoltă o metodă psihoterapeutică originală şi eficientă.

Az apologetika a teológiának az az ága, mely racionális érvekkel kívánja igazolni a keresztyén hit relevanciáját. Folyamatosan keresi a hagyományos keresztyén tanítás, valamint a kortárs gondolkodás közös nevezőjét és ennek nyelvi formáit, hogy így tegye érthetővé a beavatatlanok számára is a kijelentés valóságát. Így példáula II-III. századi apologéták hitvédő írásaikban messzemenően használták a görög filozófia fogalmait, és meggyőző érvekkel igyekeztek kimutatni a korabeli pogány vallásosság tarthatatlanságát.

Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk? A jó cselekvésének a meghatározása tehát csak az antropológia, ismeretelmélet és a vallásos hit összefüggésében válaszolható meg - helyesen vallja ezt a morálfilozófia.

Szerelem és ármány, sokistenhit és egyistenhit, egyiptomi és zsidó találkozik ebben a különös, kevert műfajú műben, mely tárgyát a Bibliából, tulajdonképpen annak egyetlen mondatából veszi, s az ókori görög regények számos elemével dúsítva színezi feszült légkörű elbeszéléssé. Bolyki János a mű első magyar fordítását végezte el görögből.

„Abban a reményben írtam ezt a könyvet, hogy segít majd megérteni néhányat azokból a legfontosabb témákból, amelyek az Isten és a tudomány viszonyát taglaló mai viták mögött húzódnak. Ahol csak lehetett, megpróbáltam mellőzni a szakkifejezéseket, és a logikus érvelésre helyeztem a hangsúlyt” – írja az Isten és Stephen Hawking című könyve bevezetőjében John C. Lennox.

Tekintettel arra, hogy napjainkban az emlékezéseknek és a múlt értelmezésének konjunktúrája van, és hogy a közéletet mélyen megosztja emlékezetkultúra és emlékezetpolitika gyakorlata, tanácsokozásunk célkitűzése egyrészt a zsidó-keresztyén hagyomány és teológiai örökség sajátos szempontjainak megjelenítése az emlékezés számára, másrészt ezeknek a szempontoknak a tudományos párbeszédbe való bekapcsolása, az objektivitás és interdiszciplinaritás jegyében.

Pages

Subscribe to Visky Sándor Béla